Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Fazekas Csaba: Gaganetz József eperjesi görög katolikus püspök 1849-ben / 115–139. o.

Fazekas Csaba: Gaganetz József püspök 1849-ben 125 Luzsénszky egyébként az ünnepségek hatására Horváthot („hazafiságáról ismeretes egyént") szánta az eperjesi katolikus plébánosi állásra az ekkor még felmentendőnek vélt Dienes Sándor helyére, és ezt Kőnig János kassai püspökhelyettesnek is tudomására hozta.

44 Luzsénszky május 5-én Kossuthhoz intézett jelentésében már arról számolt be, hogy aznap találkozott a Debrecenbe induló Gaganetzcel és Dienessel. A püspök egy, állítólagos hazafias magatartását igazoló, Görgeytől származó bizonyítványt mutatott fel (a tábornok minden bizonnyal még február 6-án állította ki), illetve egy olyan jegyzőkönyv-kivonatot, amely szerint egyik, Soltész nevű papját

45 megfeddte a magyar kormány ellen a szószékből intézett nyilatkozataiért. Menekülésüket azoknak a híreknek a megfélemlítő hatásával magyarázták, amelyek a szepesi egyházmegye kanonokjai ellen a magyar honvédek által elkövetett erőszakosságról szóltak. (Egyébként alaptalanul.) A kormánybiztosra azonban mindez nem tett elég meggyőző benyomást, mert véleményét így összegezte: „Mindezen mentségek mellett nem érezvén magamat felhatalmaztatva őket a rájuk kimondott hivatalbóli felfüggesztéstől felmenteni. Itten a közvélemény mindkettejüket a kisebb bűnösök közé sorolja.' '

46 Ugyanitt tett jelentést az Eperjesen általa lebonyolítandó tisztújításról, amelynek értelmében Vida Pált nevezte ki polgármesternek. Luzsénszky egyébként teljesen újjászervezte a város közigazgatását, a 6 tanácsosi állásra, illetve az 54 tagú képviselőtestületbe csak politikailag megbízható személyeket nevezett ki, hogy „a legutóbbi időben némely megromlott, gyáva, talán félénk vagy a hűtelenek által elég badarul és rosszlelkűleg aláásni és végveszedelembe szándéklott város java és felvirágzása elÖmozdíttassék és a régi szeplőtelen dicsősége helyreállíttassék'' 47 Kossuth nem osztotta Luzsénszky optimizmusát a lakosság politikai hangulatának változásával kapcsolatban, ezért a város „még most is kétes szellemére", valamint a térség „ellenséges berohanásoknak kitett helyzete" miatt Vidát is különösen erélyes fellépésre szólította fel

48 Eperjes város mellett szólni kell néhány szót Sáros vármegye közhangulatának alakulásáról is. Luzsénszky Eperjesre való megérkezését követően — Kossuth instrukcióinak megfelelően — május 9-én teljesen újjáalakította a megye tisztikarát, mivel a korábbi „botránkoztató és kebelrázó körülmények között [...] hűtlenül a törvényhez és alkotmányhoz, igen kevés kivétellel, nemcsak elmulasztotta a megye erkölcsi személyességét és a törvényhatóságot megmenteni, nemcsak tömegestül sietett a haza ellenségeinek meghódolni, hanem még az ellenség hazaáruló császári biztosainak, túl a fizikai kényszerűség határán, vak eszközévé aljasult, a vármegye népét az ellenség számára újoncállításra és általános népfelkelésre is kényszeríteni megkísérlé s a gaz ellenség felsegélésére szabadcsapatot is állíta [...] 44 L. 40. sz. jegyz. Megjegyezzük még, hogy magában Eperjes városában sokkal nagyobb volt a római katolikusok száma (a lakosság mintegy háromnegyede), a görög katolikusok csak mintegy 10%-ot tettek ki. L. erről többek között pl. DZIÁK SÁNDOR: Eperjes topográfiai növekedése és társadalmának átalakulása 1850-től. Bp„ 1915. 53. 45 Bár az eperjesi egyházmegyében 5 ilyen vezetéknevö pap is szolgált, minden bizonnyal az Eperjes városi parókia József keresztnevű adminisztrátoráról van szó. Schematismus Eperjessiensis, i. m. 8. ill. passim. 46 MOL H 2. 1849. 6686. sz. (MOL Filmtár, 3870. sz. lek.) 47 „Eperjes város közönségéhez" intézett nyomtatvány: MOL H 2. 1849. ad 7227. sz. (MOL Filmtár, 3871. sz. tek.) A képviselőtestületbe egyébként Luzsénszky a helyi magyarbarát személyiségek mellett — nyilván politikai célból — kinevezte Jakovics Mihály nagyprépostot is. (Illetve Jakovics József segéd-kormánybiztost, valamint érdekes módon — „a közönség kívánatára" — önmagát is.) L. még Vida kinevezéséről: MOL H 2. 1849. 6810. sz. (MOL Filmtár, 3870. sz. tek.) 4R KLÖM. XV., i. m. 263-264. A kormányzó-elnök Gaganetz ügyével ekkor nem foglalkozott, Luzsénszky levele kapcsán inkább a honvédelem megszervezésére fordította a figyelmét.