Levéltári Közlemények, 72. (2001)

Levéltári Közlemények, 72. (2001) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Sunkó Attila: A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben / 3–64. o.

10 Közlemények szólítsa fel Erdődi Benedeket, hogy familiárisa részéről szolgáltasson igazságot, nem volt elégedett, ezért kérésére a megyei hatóság az ügyet 1524. augusztus l-re a királyi személyes jelenlét elé terjeszti.

44 Az uralkodó azonban ezt az ügyet 1525. február 17-én visszautalta a megyéhez.

45 Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy a pereskedők közti viszony oly mértékben elmérgesedett, hogy nem riadtak vissza becsületet érintő cselekményektől sem. Az 1528. szeptember 16-án Szklabonyán az ekkor távollévő I. Ferdinánd nevében kelt, valójában Révay Ferenc személynök által kiadott idézés ugyanis Justh Menyhért kérésére becsületet érintő ügyben (ratione certum negotiorum factum honoris concernentium) a curia militaris szokásának megfelelően 15 napra beidézi a királyi kúriába Erdődy Benedeket személyesen és nem ügyvéd által (personaliter et non per procaratorem) való megjelenésre.

46 Zabláthi György embere ekkor még Justh Menyhért társaságában megy sólyombefogásra. A másik fél, Erdődi Benedek szemlélői között találjuk a későbbi becsületet érintő ügy alperesét Sluch Mártont. A két tábor nyilvánvalóan már több nemzedék óta jól ismerte egymást, birtokaik szomszédosak lévén. A későbbi becsületügyek is tulajdonképpen az apáról fiúra szálló, többnyire hatalmaskodással is összekapcsolódó birtokszerzési akciók (főként a Zsámbokrét birtoklásáért folytatott per) „melléktermékei". Justh Menyhért pere Justh Boldizsár és Szluch Márton ellen 1528. július 10.

1. Ferdinánd király a turóci konventnek küldött parancsa szerint.

47 Mivel necpáli Justh Menyhért személyesen panaszkodott: Justh Boldizsár és Szluch Márton nemeseket bizonyos becsületet érintő dolgok miatt a király katonai kúriája jogának keresésével pereskedni és tőle (a királytól) ítéletet akart és mivel az ilyen, becsületet érintő ügyeket az összes rövid és nyolcados határidőn kívül a király által halasztás nélkül szokták volt megítélni, befejezni, ezért a konventnek parancsba adja a következőket: ezt az oklevelet, Justh Boldizsárnak és Szluch Mártonnak mutassák be, vagy személyesen vagy lakóhelyükön közöljék velük a királyi szavakat, melyek szerint az oklevél bemutatásának 15. napján (július 31.) Thurzó Elek országbíró előtt jelenjenek meg, akinek köteles szolgálatából kifolyólag, mindenekelőtt a király távollétében, a becsületet érintő ügyeket eldönteni joga van

48

. Az alperesek, Szluch Márton és Justh Boldizsár, a panaszos kérésére a király katonai kúriájának szokása szerint (more et consuetudine militaris curiae nostrae) válaszoljanak, és a bírótól kapják meg az ítéletet és az idézésről jelentést írjanak. Az ilyen értelmű jelentést a konvent 1528. július 22-én el is készítette.

49 44 1524. június 30. Szentmárton. Turóc megye alispánja és a szolgabírák jelentése a királynak. A Justh család, i. m. No. 739. 272-273. 45 1525. február 17. II. Lajos király Turóc megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráinak A Justh család, i. m. No. 743. 275. 46 MOL P 324. 1528. IX 16. Régi jelzet: Fasc. XI. No. 10. 47 Bethlenfalvi Thurzó Elek országbíró a Turóci konventnek. A turóci konvent idézőlevele 1528. július 31-én, amely időpontra a király az ügyet rábízta, bírósága előtt megjelenvén Justh Menyhért Justh Boldizsár és Szluh Márton ellen, bemutta a turóci konvent előbbi relátióját, amit a király júli 10-én Budán kelt írásbeli parancsára írtak, amelyet az átír. MOL P 324. 48 (quae scilicet ex debito sui officii praesertim in hac absentia causas factum honoris concernentes adiudicandas habét facultatem). 49 1528. július 22. a turóci konvent jelentése Ferdinánd királynak. A király 1528. július 10-i parancsa értelmében Mátyás presbitert, szerzetestársukat kiküldték, aki 1528. július 17-én Neczpál birtokon Justh Boldizsárt a lakóhelyén (de domo habitationis sive solitae eiusdem residentiae), továbbá Szluh Mártont Gyu-