Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

Velladics Márta: Szerezetesrendi abolíció Magyarországon (1782-1790) 47 összesítését, az ún. Index generális összeállítását.

79 A könyvek szétosztása csak azután kezdődhetett meg, miután az elkészült Index, illetve állományrevízió segítségével eldönthetővé vált, hogy mely művek kerülnek az Egyetemi Könyvtár anyagába. 178l-re elkészült az Index generális, amely — véleményem szerint — 33 jezsuita rendházból 39 515 cédula, illetve 58 074 példány („exemplar"), azaz óvatos becsléssel is mintegy 75 000 kötet leírását tartalmazta.

80 Ha a teljes — 41 — intézményi állománnyal számolunk, akkor a könyvek száma elérheti a 100 000 darabot. Bretschneider és Pray — a könyvtár két vezetője — közötti utolsó nézeteltérést a könyvtárba beolvasztandó könyv mennyisége okozta.

81 Bretschneider 15 000 kötet állományba vételét javasolta, míg Pray alig 3000 kötetét. Pray az általa megállapított kötetszámot később 5000-re emelte. A mai napig sem tudni pontosan, hogy végül hány kötet beolvasztására került sor, annyi bizonyos, hogy 1783 decemberében a könyvtár 15 494 kötettel rendelkezett.

82 Az évek során történt vásárlásokat, ajándékozást is figyelembe véve arra következtethetünk, hogy kevesebb mint 3000 kötet került a jezsuita anyagból az Egyetemi Könyvtár állományába. Az 1784 júniusában kiadott intimátum a teológiai és egyházjogi könyvanyagnak a pozsonyi generális szemináriumnak történő átadását rendelte el.

83 A rendelet következtében a könyvtár állománya feltehetőleg mintegy egyharmadával csökkent, maradt tehát 10-11 000 kötet. 1785-től megindult az 1782 után szekularizált kolostorok könyveinek az Egyetemi Könyvtárba történő szállítása. 1786-ban II. József még a könyvanyag Pestre szállítására adott utasítást, de alig egy év múlva — feltehetőleg az egyre súlyosbodó helyhiány miatt — már csak a katalógusok beküldését rendelte el. Még ugyanebben az évben engedélyezte, hogy az ún. kolostorszabályozás során felszámolt rendházak könyvtárait a rendek fennmaradó intézményei között osszák szét. Ez utóbbi rendelet érintette a kapucinus kolostorokat (8 rendház), valamint a ferences rendházak egy részét (9 rendház). A meglévő kolostori könyvkatalógusok alapján a rendeken belül szétosztott könyvek mennyisége mintegy 9000-10 000 kötet lehetett. Nincsenek pontos adatok arra, hogy az 1782-1790 közötti időszakban felszámolt 140 kolostor hány kötettel rendelkezett, ebből hány kötet került az Egyetemi Könyvtár anyagába, mennyit osztottak szét a különböző tanintézetek között, hány kötetet árvereztek el, mennyit vásároltak fel a papírmalmok. Összesítve a meglévő könyvtári katalógusok adatait, az 1782-1790 között felszámolt kolostorok könyvállománya — véleményem szerint — körülbelül 80 000 tételre és 120-130 000 kötetre tehető. A jezsuita könyvanyaggal együtt elérheti a negyed milliót. A mintegy 120 000 kötetből kb. 20 000 darab egyértelműen más intézményhez került (a rendek megmaradt rendházai, helyi iskolák stb.). A fennmaradó 100 000 kötetből a fele, azaz 50 000 kötet kerülhetett be valamilyen módon az Egyetemi Könyvtárba, melyből a 79 Az Index generális: EK MSS J 94. 80 TÓTH A.: i. m, 115.; szerinte 47 rendház anyagát dolgozták fel az Index generálisban. 81 BRUCKNER JÁNOS: A jozefinista kultúrpolitika és az Egyetemi Könyvtár (1780-1784). Magyar Könyvszemle, 72. (1956) 112-136.; Az iratokat lásd: OSZK MSS: Fol. lat. 69., Tom. III. ff. 47-48., 129.; MOL, C 67.: 255. cs., 11. k. ff. 50-51., 78-80. 82 BRUCKNER J.: i. m. 136. vagy PÁLVÖLGYlE.: i. m.. 58. 83 BRUCKNER J.:i.m. 134.