Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

Velladics Márta: Szerezetesrendi abolíció Magyarországon (1782-1790) 45 A kolostori könyvtárak, azok feldolgozása, illetve szétosztása (1773-1826)

67 Az eddig tárgyalt és a későbbiekben tárgyalandó témakörök esetében nem tértem ki a jezsuita rend feloszlatásának problémakörére, az ott lefolytatott eljárásra, mint előképre, nem vontam párhuzamot az 1773 és 1782 utáni események között. A könyvtárak esete ebből a szempontból kivétel. Ennek magyarázata az eddig egy szűk réteg által használt nagyszombati jezsuita kollégium könyvtárának immár nyilvános, állami Egyetemi Könyvtárrá alakulása

68 és az új könyvtárnak a könyvek feldolgozásában és szétosztásában betöltött központi szerepe. 1773-ban a könyvtár, gyűjteményének az egyetemhez méltó kibővítése okán, megkapta a magyarországi jezsuita rendházak könyvanyagának előválogatási jogát és ezzel a teljes könyvmennyiség katalogizálásának és koordinálásának feladatát. Az előválogatás joga és az ehhez kapcsolódó feladatok az 1782-ben folytatódó Józsefi abolíció során sem változtak, csak a feldolgozandó könyvállomány lett még nagyobb. Jelen esetben nemcsak az időhatárokat kellett bővíteni, hanem a probléma összetettsége miatt —jóval összetettebb az itt szereplő többi kérdéskörnél — több szempontú megközelítésre volt szükség. Összetettsége egyrészt a jezsuita rendi és a Józsefi abolíciós könyvanyag, ezáltal a könyvfeldolgozás történetének összekeveredéséből, másrészt a könyvtár szerepének és feladatainak átalakulásából adódik. A két ok természetesen összefügg. Harmadsorban nem szabad elfeledkeznünk arról a személyi ellentétről, amely az új Egyetemi Könyvtár két vezetője, Pray György

69 és Bretschneider Henrik

70 között alakult ki, és amely csak tovább bonyolította a könyvek feldolgozásának egyébként sem egyszerű kérdését. Nem volt átgondolt rendeleti szabályozás sem. A könyvek kezeléséről szóló, az osztrák tartományokra vonatkozó rendeleteket a jezsuita rend feloszlatásától II. József haláláig Simon Laschitzer dolgozta fel még a múlt században.

71 Laschitzer tanulmányából kiderül, hogy 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatásakor, a legnagyobb figyelmet a '

7 Jelen dolgozatban nem térek ki a könyvtárhoz tartozó egyéb gyűjteményekre, mint például a kézirattár, éremtár és a természettudományi gyűjtemények, valamint csak érintőlegesen foglalkozom a rendi levéltárak történetével. 68 TÓTH ANDRÁS: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773-1790). Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, 3. Bp., 1966. 102. „A jezsuita rend feloszlatása előtt a könyvtár a rend vidéki központjában a rendi egyetem, gimnázium és egyéb rendi intézmények könyvtáraként működött. ... A korszak végén, II. József halálakor, már az állami egyetem könyvtára volt az ország zajló életű központjában, s mint akkor az ország nemzeti és egyetlen tudományos közkönyvtára, tudománypolitikai szempontból is jelentős szerepet játszott." '

9 Pray György (1723-1801) történetíró, apátkanonok. 1740-ben lépett a jezsuita rendbe, 1754-ben szentelték pappá. A nagyszombati egyetemen tanult bölcsészetet, majd maga is tanított Bécsben a Theresianumban, Győrött, Nagyszombatban és Budán. A jezsuita rend feloszlatása után az esztergomi egyházmegye papja lett, 1777-től a budai egyetem könyvtárosa. 1790-ben lett kanonok, majd tormovai apát. 0 Heinrich Gottfried von Bretschneider (1739-1810) katona, hivatalnok, könyvtáros. 1753-tól szolgált a szász hadseregben, francia hadifogságba esett, így tanult meg latinul és franciául. Később diplomataként, hivatalnokként dolgozott Párizsban, Berlinben, Londonban, Koblenzben. 1777-től kerületi alkapitány Versecen, 1780-tól az Egyetemi Könyvtár igazgatója. 1784-től Lenbergben működött, 1809-ben mint cs. és kir. udvari tanácsos ment nyugdíjba. SZABÓ MARGIT: H. G. v. Bretschneider budai tartózkodása 1782-1784-ig. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből. Bp., 1942. LASCHITZER, SIMON: Die Verordnungen über die Bibliotheken und Archive der aufgehobenen Klöster in Österreich. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichte, 2. (1881) 403-440.