Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Velladics Márta: Szerzetesrendi abolíció Magyarországon, 1782–1790 / 33–52. o.

Velladics Márta: Szerezetesrendi abolíció Magyarországon (1782-1790) 43 az elesetteket és időseket ellátnák."

52 1782. januári rendeletével megtette az első lépést ezeknek az elveknek a megvalósítása felé. A jól megválasztott funkció a templom és rendház épületének fennmaradását jelentette. Az 1780-as évek végére derült csak ki igazán, milyen nagy igény és szükség volt ezekre az épületekre. így történhetett meg az is, hogy a különböző érdekek csatározása közben esetenként az épület funkció nélkül maradt és pusztulásnak indult. A feloszlatott kolostor sorsának alakulásában elsőként az adott település akarata játszott szerepet. Ha az uralkodónak nem volt olyan előre elhatározott célja az épülettel, mint a legtöbb pesti és budai kolostor esetében, a Helytartótanács a helyi közösségnek ajánlotta fel elsőként a kiürített együttest. A templom maradt plébániatemplom, ha a település úgy akarta, függetlenül attól, hogy rendelkeztek-e már plébániatemplommal.

53 A templom épülete mellé megkaphatták a kolostor épületét is, ha kifizették annak becsült árát.

54 A funkcióját vesztett épületekre a hadsereg részéről jelentkezett a legnagyobb igény. A kaszárnyaként és kórházként való felhasználás mellett raktárát, magtárat alakítottak ki a kolostorból. Mindemellett fontos leszögeznünk, hogy a hadsereg sem ingyen jutott az épületek birtokába, a kórházi célú felhasználás kivételével éves törlesztőrészietet fizetett, amely a Vallásalap számláját növelte.

55 Az egykori kolostorépületek átalakítására tervek születtek II. József iskolareformjai kapcsán is. A települések, illetve földesurak megszabadultak iskolaépítési kötelezettségüktől, ha sikerült e célra megkapniuk egy üres rendházat.

56 Hasonlóképpen hasznosították a kolostorépületeket a főúri családok is. A 19. század elején több nagybirtokos vásárolta vissza a családi alapítású kolostorokat.

57 E nagybirtokos családok azonban — minden várakozás ellenére — nem állították vissza az egykori rendházakat, hanem gazdasági célra használták azokat, manufaktúrát, különböző raktárakat és magtárakat alakítottak ki bennük. Ennek oka, hogy — különösen — a nyugati határszélen élő és az osztrák piacokra szállító birtokosok a minőségjavítására törekedve, lehetőséget láttak az üresen álló kolostorépületek gazdasági hasznosításában. 52 „... ja was gábe es nicht noch íür Mitteln zu den heilsamsten Stiftungen, Vermehrung der Pfarreien, Schulmeistere, Errichtung der Alumnatspriestere und geistlich emeritirten HáuBern, endlich zu Findel-, Waisen-, Educations-, Arbeit-, Correction-, Spinn- und Zucht-HáuBern, ja Spitalern, in welchen die Jugend zu wahren catholischen und Staats-Gliedern gebildet, denen Verlassensten das Lében erhalten, die Müssiggánger aus dem Weege geraumet, die Lasterhaften gestraft und gebessert und endlich die Müheseligen und Eraltete versorget." A prágai emlékirat második része (1771. október 8.): Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Filrsíen Johann Josef Khevenhüller-Metsch, kaiserlichen Obersthofmeisters. Hrsg.: GRÁF KHEVENHÜLLERMETSCH, RUDOLF-SCHLnTER, HANS. 7. 1770-1773. Wien, 1925. 384. 3 Ez történt a váradolaszi pálos kolostor esetében is. A hadsereg 200 férőhelyes kórházat akart berendezni a templomban és a kolostorban, de hiába érveltek azzal, hogy Nagyváradon további öt templom működik, a hívek megtarthatták templomukat. A levelezés és a tervek: Hadtörténeti Intézet Levéltára (= HIL), General Commando(= GC): 1787-16-7,1787-16-27,1787-16-72,1787-16-145,1787-16244, 1787-16-410. Az óbudai4dscelli trinitárius kolostort a Helytartótanács — miután a gabonaraktárként való hasznosítást elvetette — felajánlotta Buda városának kórház céljára, de a város nem tudta kifizetni a kért vételárat, így a hadipénztár vette meg az épületet. BERTALAN VILMOS: Az óbuda-kisceüi trinitárius kolostor és templom. Bp., 1942. 20. 55 A kamatfizetés részleteit tárgyalja: HIL, GC. 1787-16-340. 56 Természetesen nekik is ki kellett fizetni az épület vételárát. Például az Eszterházy család Kismartonban, Stotzingban, Lorettoban és Wimpassingban vagy a Hunyady család Mesztegnyön.