Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - BESZÁMOLÓ - Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 1999. évi tevékenysége / 283–308. o.

288 Beszámoló hoc bizottság munkájával összefüggésben kidolgozta az intézmény álláspontját tartalmazó dokumentumot. Gecsényi Lajos főigazgató és G. Vass István főosztályvezető több alkalommal folytattak megbeszéléseket a Magyar Televízió és a Magyar Rádió iratkezelésével kapcsolatos kérdésekről, G. Vass István az intézmény képviseletében az Országos Kárrendezési Iroda főigazgatója által a kárpótlási iratok feldolgozására létrehozott szakértői bizottság vezetője. Gecsényi Lajos a Magyar Rádió Rt. elnökének felkérésére tagja volt a Magyar Rádió Archívuma tevékenységét áttekintő és véleményező bizottságnak. Az érintett osztályok a jogszabályi előírások értelmében végezték az iratkezelés ellenőrzését, a selejtezési jegyzőkönyvek felülvizsgálatát. Az V. osztály munkatársai 7 szervellenőrzést tartottak (Állami Számvevőszék, Magyar Rádió Rt., Magyar Televízió Rt., Egészségügyi Minisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium, Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, Országos Munkaügyi Módszertani Központ), 18 szervnél 34 alkalommal konzultációs látogatást végeztek, 241 selejtezési jegyzőkönyvet hagytak jóvá. A VI. osztály munkatársai 23 szervet (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, FVM Költségvetési Iroda, Pénzügyminisztérium, Magyar Államkincstár, Gazdasági Minisztérium, Közlekedési Főfelügyelet, Hírközlési Főfelügyelet, Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság, Állami Pénztárfelügyelet, Magyar Állami Földtani Intézet stb.) látogattak meg 29 esetben, 28 selejtezési jegyzőkönyvet hagytak jóvá. A IV. osztály munkatársai továbbra is intenzív kapcsolatot tartottak a maradandó értékű iratokat őrző gazdasági szervekkel, szaktanácsokat adtak a jogszabályok értelmezéséhez és végrehajtásához. Kiszállásra 84 szervnél, 92 alkalommal került sor, ezek közül 33 esetben ún. preventív jelleggel, amikor is ellenőrizték az iratkezelési és irattározási gyakorlatot, a maradandó értékű iratok évkorét és mennyiségét, megtették a szükséges javaslatokat. írásos tájékoztatást 351 alkalommal nyújtottak. Érezhetően nőtt azoknak a felszámolt/végelszámolt vállalatoknak a száma, amelyek maradandó értékű irataik levéltári átadásra történő előkészítésével szakirányú magáncégeket bíznak meg. Közöttük azonban változatlanul több olyan is található, amely szakképzetlen alkalmi munkatársakkal dolgozik. Összességében az illetékességi gyűjtőterület felügyeletét illetően megállapíthatjuk, hogy a szaktörvényben előírt feladatait a mind nehezebbé váló belső és külső feltételek között a Magyar Országos Levéltár csak igen jelentős erőfeszítésekkel tudja teljesíteni. A belső feltételek között első helyen a kellő színvonalú szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársak hiánya áll. Munkájukat a tapasztalathiány mellett különösen nehezíti, hogy e levéltárosok kettős terhelés (belső referencia feladatok ellátása, gyűjtőterület ellenőrzése) alatt állnak. A külső tényezők sorában a közigazgatásban napirenden lévő átszervezésekből származó gondokat, a gazdaság permanens változásait említhetjük. (Az előzetes mérlegelés szintjén vetődhet fel az intézményi vezetés számára a belső referensi és külső szervellenőrzési feladatok ellátása szétválasztásának lehetősége.) A kereskedelmi forgalomba kerülő maradandó értékű iratok figyelemmel kísérése, védetté nyilvánítása, esetleges megvásárlása változatlanul jelentős időráfordítást igényelt: 54 katalógus anyagát vizsgáltuk felül, 37 védettségi eljárást indítottunk, 8 határo-