Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - IRODALOM - Nagy Ferenc: Réti György: Budapest-Róma Berlin árnyékában. Magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok, 1932–1940. Bp., 1998. – Olasz diplomáciai dokumentumok a második bécsi döntésről. Bp., 2000. / 280–282. o.

280 Irodalom RÉTI GYÖRGY BUDAPEST-RÓMA BERLIN ÁRNYÉKÁBAN Magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok, 1932-1940 ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998. 299 p. OLASZ DIPLOMÁCIAI DOKUMENTUMOK A MÁSODIK BÉCSI DÖNTÉSRŐL A dokumentumokat fordította, szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta: RÉTI GYÖRGY AULA Kiadó, Budapest, 2000. 207 p. Két kötettel jelentkezett nemrégiben az elsősorban a 20. századi magyar-olasz kapcsolatok kutatója, a diplomata múlttal is rendelkező történész, Réti György. A „BudapestRóma Berlin árnyékában" című tanulmánykötet harminc éves kutatómunka produktuma. A témakörből korábban már jelentek meg résztanulmányok különböző magyar és olasz folyóiratokban. Ez a kiadás nem egyszerűen ezen résztanulmányok összessége, hanem az azóta feltárt újabb összefüggésekkel, részletekkel kiegészített feldolgozás. A kötet 1932-vel, a bethleni olasz külpolitikai orientációt felvállaló, majd a német irányultságot kiteljesítő Gömbös-kormány tevékenységével kezdődik, és 1940-nel, a háromhatalmi egyezményhez való magyar csatlakozással záródik. Réti a magyar-olasz kapcsolatok elemzése során kimutatja, hogy a magyar diplomácia az 1930-as évek első felében Olaszországot részesítette előnyben: 1934-ben Mussolini, Gömbös és az osztrák Dollfuss kancellár aláírták az úgynevezett római jegyzőkönyveket. 1936-tól a kettős külpolitikai orientáció keretében Németország egyre inkább kezdte felváltani Olaszországot. A spanyol polgárháborúban érdekelt Németország és Itália által létrehozott Berlin-Róma tengely csökkentette Magyarország közvetítő szerepét a két ország között. Ugyanakkor a német dominanciát erősítette az úgynevezett Bocchi-egyezménynek Olaszország részéről történő 1937. évi felmondása. Ezzel a magyar és az osztrák partner gazdasági életét egyre inkább Németországtól tette függővé. Az Anschluss és a müncheni egyezmény következtében politikailag is Németországé lett a vezető szerep a közép-európai térségben. A müncheni megbeszéléseken Olaszország kiállt a magyar-csehszlovák határ módosítása mellett, következésképpen az első bécsi döntés (1938) döntőbírája Németország mellett Itália volt. 1939 februárjától Teleki Pál az ország miniszterelnöke. A németbarátnak nem nevezhető kormányfő az Olaszországgal való kapcsolat erősítésén fáradozott, az olasz orientáció azonban már nem válhatott uralkodóvá. Nemcsak a közép-európai német befolyás stabilitásáról volt szó, hanem arról is, hogy maga Olaszország is egyre inkább a hitleri Németország hatása alá került. A második bécsi döntést (1940) szintén a tengelyhatalmak hozták, de a német irányítás itt is egyértelmű volt. Hitlernek nem volt érdeke egy esetleges magyar-román fegyveres konfliktus akkor, amikor a német hadigépezet már részben kelet felé, a Szovjetunió megtámadására készült. Végül a vizsgált időszak utolsó momentuma: hazánk csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez (1940