Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - IRODALOM - Koltai András: Lakatos Andor: A Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára repertóriuma. Kalocsa, 1998. / 275–278. o.

Irodalom 275 püspök, Marin Ibrisimovic és Matej Benlic processzusai, amikor a többi, sokkal jelentéktelenebb belgrádi főpásztor kivizsgálási jegyzőkönyveit közzétették a kiadók. Sokkal inkább a szövegkritikai és tárgyi jegyzetek szinte terjes hiánya, illetve a mindenféle szakirodalom használatától való következetes tartózkodás az, amivel egy történész olvasó egyszerűen nem tud mit kezdeni. A nyers szövegek ilyetén való közzététele jár ugyan némi haszonnal, de ez a „módszer" már Kukuljevic idejében is meghaladottnak számított. Az pedig egyenesen felháborító, hogy miként lehet egyes szövegeket (például Franjo Balicevic 1600. évi vagy Marin ibrisimovic 1650. évi jelentéseit) immár sokadszorra, harmadszorra illetve ötödszörre publikálni úgy, hogy a kérdéses források előző, egyébként közkézen forgó (magyar, szerb és horvát) kiadásaira nem is hivatkozik a kiadó. Ismételten hangsúlyozom: ez nem a két plébános hibája, akik a lelkipásztori munka és a háborús viszontagságok mellett fáradságot nem kímélve összehozták ezt a kötetet. Ez azoknak a „szakembereknek" a bűne, akiknek a segítségét az előszóban megköszönik, és akiknek ezt az egyébként érdemes vállalkozást az európai (vagy a horvát) forráskiadás színvonalára kellett volna igazítaniuk. Persze mindenki azt ad ki, amit akar, és úgy, ahogyan akar. Csakhogy ez a negligencia a térségünk történetírásában oly sokszor felbukkanó kettős mérce esetén válik különösen is dühítővé. Ugyanis jelen sorozat egy korábbi számának recenziós rovatában két horvát történész éppen azon háborgott (méghozzá jogosan) egy szerb és egy magyar forráskiadvány kapcsán, hogy nem ismerik a horvát történészek vonatkozó eredményeit, és a források újraközlésekor nem idézik a korábbi horvát kiadásokat (1, 331-336). Ezen a téren valószínűleg valamennyiünknek van még mit tanulni, főleg ami egymás munkájának ismeretét és megbecsülését illeti. A környező országok, különösen az egykori Jugoszlávia utódállamainak újabb történeti szakirodalma a magyarországi könyvtárakban sokszor teljesen elérhetetlen. Ezért talán nem haszontalan információ, hogy az itt ismertetett kötetek a Magyar Országos Levéltár könyvtárában hozzáférhetőek. Molnár Antal LAKATOS ANDOR A KALOCSAI FŐSZÉKESKÁPTALAN LEVÉLTÁRA (REPERTÓRIUM) Szerk.: ROMSICS IMRE, közreműködött: LAKATOS ADÉL Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 1998. 182 p. (Kalocsai Múzeumi Értekezések, 4) A magyar katolikus egyházi levéltárak iránt érdeklődő kutatók nincsenek elkényeztetve a nyomtatott segédletek terén. A mai magyarországi káptalani levéltárak közül — Lakatos Andor itt ismertetendő könyve megjelenéséig — valamirevaló középszintű segédlet mindössze az egri, a székesfehérvári és a vasvár-szombathelyi káptalan levéltáráról jelent meg. Az első egy 15 oldalnyi ismertető a Levéltári Szemlében (Soós Imre, 1966), a másodikat a püspökség levéltárának repertóriuma tartalmazza (Nagy Lajos,