Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - MÓDSZERTAN – LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - Koltai András: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kutatástörténete / 207–231. o.
224 Módszertan - Levéltári ismertető mét. 95 Ilyen állapotban került sor azután arra, hogy mindkét levéltárat — némi huzavona után, mivel a keszthelyiek tiltakoztak az elszállítás ellen — 1953-ban és 1954-ben több részletben az Országos Levéltárnak a budapesti Szent István bazilika alatti pincehelyiségeibe szállítsák. Ugyanakkor a Batthyány-levéltár 1945 óta Szombathelyen őrzött része is odakerült. 96 VIII. A körmendi levéltár Budapesten A Bazilika pincéjében került sor 1954 és 1956 között a Batthyány-levéltár rendezésére, amellyel a levéltár vezetősége egy pályája kezdetén álló fiatal levéltárost, Zimányi (Mráz) Verát bízott meg. Zimányi Vera és munkatársai először helyreállították az lajstromozott iratsorozatokat, majd az Iványi Béla által egyetlen időrendi sorozatba állított jelzet nélküli iratok rendezéséhez fogtak. Mivel addigra részben ennek a sorozatnak is megbomlott a rendje, Zimányi Vera elképzelése szerint nem tartották meg az időrendet, hanem az iratokat proveniencia és típus szerint tárgyi csoportokba rendezték (urbáriumok, leltárak, utasítások, számadások stb.). 1956-ban már nagyjából készen állt a levéltár ma ismert szerkezete. Kora ősszel a 16-17. századi iratokat már föl is szállították az Országos Levéltár várbeli épületébe. Itt történt az egyes iratsorozatok finomabb rendezése és jelzetelése, majd a fontosabbak a fotóosztályra kerültek filmezésre. Közben azonban kitört a forradalom, és az orosz bevonulást követő harcok során a levéltár anyaga újabb megpróbáltatásoknak esett áldozatul. 1956. november 7-én reggel ugyanis az Országos Levéltár belövést kapott, és a raktárnak az a része, ahol a családi levéltárakat is őrizték, kigyulladt. A Batthyány-levéltárnak szerencsére jelentős része akkor még a Bazilika-beli raktárban állt rendezés alatt, és a Várba fölszállított anyag legértékesebb részei (urbáriumok, utasítások, leltárak, földesúri famíliára vonatkozó iratok, török vonatkozású iratok) is éppen a fotóosztályon feküdtek. így a kiégett raktárban csak az urbáriumok lefotózott része, számadások és azok a vegyes és töredék iratok voltak, amelyeket nem lehetett besorolni az irattípusok szerint fölállított rendbe. 1956 novemberében az Országos Levéltár munkatársai életveszélyes körülmények között láttak neki a mentési munkáknak, mivel nem lehetett tudni, hogy a raktár födémszerkezete épen maradt-e. Az összeroskadt vasállványok és az izzó zsarátnok alól 1957 januárjáig csákánnyal bányászták ki a félig elégett vagy csak szélükön sérült iratcsomókat. Ezek nagy része a „Vegyes, rendezetlen, égett iratok" elnevezésű sorozatba került. 1957 folyamán azután folytatódott a Batthyány-levéltár rendezése. A 16-17. századi misszilis leveleknek még 1945 előtt Iványi Béla által kialakított rendjét Fekete Nagy Antal ellenőrizte. Ugyancsak ő rendezte és látta el segédlettel a 18-20. századi missziliseket is. Ekkor került sor a 18-19. századi iratanyag rendezésére is. 97 A munka lezárultával elkészült a levéltár repertóriuma, amely 1962-ben jelent meg. 98 95 BAJZK Zs.: i. m. 291., 299. ZIMÁNYI V.: A Batthyány család levéltára, i. m. 418. — Zimányi Gál Károly muzeológus visszemlékezéseit használta, aki tévesen 1952-re tette a Keszthelyre való átszállítás időpontját. 96 ZIMÁNYI V.: A Batthyány család levéltára, i. m. 418. 97 ZIMÁNYI V.: A Batthyány család levéltára, i. m. 418-421. — A misszilisek 1962. évi rendezésekor előkerült egyik leletről: BOGDÁN ISTVÁN: Háromszáz éves búzaszem az Országos Levéltárban. Agrártörténeti Szemle (=AtSz), 7. (1965)248-251. 98 ZIMÁNYI V.: Repertórium, i. m.
