Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.
D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás 187 hivatalába átküldi. Megjegyzendő, hogy a számozás éppen ugy megy, mint alább a főkormányi j. könyvi hivatalban elő lesz adva. Elkészíttetvén a titkár és fogalmazó által a szükséges fogalmazások, azok a beadványokkal és előadási ívekkel együtt zár alatt az elnökhöz küldetnek, a ki azokat megvizsgálván és helyben hagyván, ráírja a kiadhatást ily formán: „Adassék ki, gr. M." 87 az így helyben hagyott végzést a titkár beírja az illető j. könyvbe, s a titokban tartást nem igénylő adatokat tisztázás végett az elnöki-iroda írnokai közt, kiknek rendesen szép íróknak kell lenni, tisztázás végett kiosztja; azután összefogva zár alatt elnöki aláírásra küldi, s midőn így vissza jőnek, az elnöki pecséttel megpecsételve, egy a végre megbízott egyén által a kiadási j. könyvbe beíratnak, s így a szolgálatban levő főkormányi posta által a postára vitetnek. A hivatalnál maradt irományokat a titkár a levéltárba helyhezteti, még pedig a közigazgatási és törvénykezésieket külön-külön. Megjegyzendő, hogy ha sok a dolog, az elnöki fogalmazó a titkár teendőinek egy részét is igazítja, s azon esetben rendes teendőit az elnöki irodában levő imokok egyike végzi; egyébkor pedig a j. könyvre vitellel, tárgymutatóba és királyi könyvbe igtatással van elfoglalva. Elnöki pecsét, elnöki levéltár és szekrények kulcsa a titkárnál van, ő gondoskodik a kormányzó és elnöki-iroda, valamint az egész elnöki-irodai személyzet írási s egyéb' szükségeleteikről, a főkormányszéki levéltári hivatal az ő nyugtájára köteles levén mindent kiszolgáltatni —• a szükség és gyakorlat szerint. H Szak. Jegyzőkönyvi hivatal . (Officium Protocolli Exhibitor). Ezen hivatal igazgatója (Director) — a mint már fennebb érintve volt — a hozzá külsőktől pecsét alatt beadott, de a Kir. Főkormányszékhez intézett mindenféle beadványokat felbontatlanul, a nyílt alakban küldötteket azon alakjában a már fennebb érintett óvatossági formák megtartása mellett — magánál a lehetőségig rövid ideig tartva — az elnökséghez küldi, az elnöktől vagy elnökségi irodából visszaérkezteket, ha napozva nincsenek, napozza, átolvassa, és először a közigazgatásiakat a törvénykezésiektől, azután a közigazgatásiakat ismét előadók s előadási tárgyak szerint külön választja; a közigazgatásiakban az előadó nevét a beadvány sarkára alól annak első betűjével megjegyzi; ezután a közigazgatásiakat átadja a közigazgatási j. könyv vivőjének, a ki azokra számot tesz, rövid kivonatát egy arra nézve készen álló j. könyvi ívbe beírja, s ha mellékletei vannak, azokat átadja a mellékleteket számozó egyénnek; a törvénykezési beadványokat az igazgató átolvasás után azonnal adja az igazgató segédnek (Vice Protocollista), ez szintúgy felosztja az előadók és előadási tárgyak szerint, és a beadványok sarkára az előadási irodák (Referada) betűit rá írja p. o. 1848 előtt a törvénykezési tárgyak a következő betűkkel voltak megjelölve: az adósságos ügyek betűje volt a görög E, az osztályos tárgyaké B, az árvaiak c, székely örökségeké d, büntető ügyeké g, felhívásos 88 (apellatas) peres ügyeké, az az melyek az udvari Cancellárián tárgyaltattak, kicsi a, a szászoké f. Az igazgatói segéd ezen betűket a beadvány sarkán azon helyre teszi, a hová a közigazgatásiakban az előadók nevének első betűjét; ezután átadja a törvénykezési j. könyvet vivő egyénnek, ez rá teszi a folyó törvénykezési számot, egy e végre készen álló rovatozott j. könyvi ívbe rövid tartalmi kivonatot készít, s ha tán mellékletek vannak, a j. könyvi szám feltevése végett átadja az azokat számozó egyénnek... Kérdés, már most mi történik mind a közigazgatási, mind a törvénykezési beadványokkal? A közigazgatásiakat egy harmadik egyén beírja az előadandók tárgy lajstromába (Relatorum Tabella) az előadók nevei után, a törvénykezésieket pedig egy más egyén szintúgy hasonló előadási tárgylajstromba, és e két egyén valamenyi előadó részére a beadványok mellé külön tárgyjegyzéket (Scontro), valamint az elnökség részére az összes előadási tárgyakról egy sommás tárgyjegyzéket készít. Ezután számba veszik külön-külön a mi egy előadói irodába való, egybe kötik, s legfeljül téve a tárgyjegyzéket, melyen fel van írva az ülés napja, melyen azon tárgyak előadandók. Megjegyzendő, hogy az előadás napját a közigazgatásiakban az igazgató, a 87 gr. M. = gróf Mikó 88 felhívásos peres ügyek = fellebbezett peres ügyek