Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Kulcsár Krisztina: II. József „udvari” utazása, 1764 / 39–77. o.

44 Közlemények ugyanis Lotharingiai Ferenc császár is látogatást tett a bányavárosokban. A Helytartótanács ügyirataiból kiderül, hogy ugyanazt az útvonalat határozták meg, mint a tizenhárom évvel korábbi utazáskor, és egyébként is mindenben hasonlóképpen kellett eljárni.

30 Az út így Pozsonytól Királyfalva, Diószeg, Szered és Újlak váltóállomásokon át egészen Verebélyig vezetett, ahol az első éjszakai szállás volt kijelölve. Másnap a Csifár és Bars közötti emelkedőn, Barson, Sólymoson

31 váltottak lovat, amelyeket Bakabányán, majd Kőpatakon, a fogadó mellett cseréltek friss lovakra. A május 14-én kelt királyi parancslevél újra pontosított az útvonalon. Mindaddig csak a Selmecbányái látogatásról volt szó — ahogy az Ferenc esetében is történt —, ekkor azonban már végső úticélként Besztercebánya szerepelt, amelyre 1751-ben a látogatás rövidsége miatt nem jutott idő,

32 így Zólyom vármegyét is bevonták a szervezésbe.

33 Az útvonal kitűzésével kapcsolatban a vármegyék is tehettek javaslatot. A helyi viszonyokat jobban ismerve mind az útviszonyok, mind a váltóállomások elhelyezésének kérdésében gyakorlati tanácsokkal segítették az út megszervezését. Ezzel a lehetőséggel 1764 júniusában Nyitra vármegye élt is: a váltóállomások előkészítésekor észlelték, hogy az Újlak és Lapás közötti útszakasznál egymástól túl nagy távolságra jelölték ki az egyes váltóállomásokat, ezért egy közbülsőt létesítettek Nyitrán. Ez talán nemcsak a távolságnak, hanem a vármegye azon igyekezetének is betudható, hogy szerették volna megyeszékhelyükön köszönteni a trónörököst.

34 A listából látható, hogy egy-egy napon háromszor-négyszer váltottak lovat, átlagban tíz órát utaztak. Ez a vidéktől és az útviszonyoktól függően napi 12 német mérföldet jelentett.

35 Az előállítandó lovak száma attól függött, hogy hányan, mennyi kocsival utaztak. A kocsik és az utazók név szerinti listáját ez alkalommal azonban csak közvetlenül az út előtt, július 11-én tették közzé, noha az érintett vármegyék közül Nyitra már ezt megelőzően egy hónappal érdeklődött eziránt a Helytartótanácsnál, sőt kérdését július 10-én megismételte.

36 Mindez arra utal, hogy a vármegyéknek túl a felfokozott 29 SCHREBER, G.: i. m. 236. Vö. HHStA ÁZA Kt. 48. „Prespurger Reys und Ceremóniái Sache betr. de Ao. 1751. Wie auch die weitere obreys in die Bergen stadten, und derselben Beschreibung betreffend. 1751." fol. 151., ahol mindössze ez a regeszta található, az irat maga nem maradt meg. A Zeremonialakten Protokoll bejegyzése szerint a leírást a Wienerisches Diariumban közölt hírek alapján állították össze. HHStA Hofarchiv, Zeremonialakten Protokolle 23. 1751-1752. fol. 193v. Az utazás magyarországi megszervezéséhez vö. MOL A 35 Magyar Kancellária Levéltára, Conceptus expeditionum (= A 35 /Conc. exp./) 1751. VI. Nr. 4. 1751. máj. 31. Ferenc bányavárosi tartózkodásáról részletesen tudósított a Wienerisches Diarium (= WD) 1751. Nr. 44-54., 56., 58-60. 30 MOL C 42 (Mise.) Fasc. 85. Nr. 592. fol. 459. 1764. ápr. 30., MOL A 35 (Conc. exp.) 1764. VII. Nr. 17. (Függelék 2., 3.) 31 A szövegben Szalmos szerepel. Vö. Függelék 4. 32 MOL A 35 (Conc. exp.) 1751. VI. Nr. 4. 1751. máj. 31. Vö. MOL A 35 (Conc. exp.) 1764. VII. Nr. 63. Herberstein levele, 1764. jún. 28., WD 1764. Nr. 70.1764. szept. 1. 33 MOL C 13 (Ben. man.) 1202. k. fol. 44.1764. máj. 14., MOL C 42 (Mise.) Fasc. 85. Nr. 592. fol. 452.1764. máj. 14., fol. 450.1764. máj. 19. 34 Uo. fol. 446. 1764. jún. 1. Az 1751. évi látogatás váltóállomás-listájával összevetve kitűnik, hogy Ferencnél létesítettek Nyitrán állomást. (Függelék 3.) 35 Vö. BOGDÁN ISTVÁN: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. 168-169. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok, 6.) 1 német (osztrák) mérföld = 7585,9 km. Vagyis naponta átlag 91 km-t tettek meg. 36 Uo. és fol. 427.1764. júl. 10.