Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686–1783 / 23–38. o.

Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686-1783 25 Baitz János Kristóf (fl726. III.) /Baiz, Baicz/ 1705-ben már szerepel a tanácsosok névjegyzékében, 1710 és 1712 között volt polgármester. A Rákóczi-szabadságharc alatt nagyon sok polgár gazdagodott meg a hadseregszállításokon, ekkor került Baitz is a gazdag polgárok közé. 1711 után a hadseregszállítók üzleteit felülvizsgálta a varos, és bár Baitz tiszteségtelen üzletkötés gyanújába keveredett, végül azonban felmentették, ennek ellenére lemondott tisztségéről. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy Szolnok városa annonae prefectus-i állást ajánlott neki. Kétségkívül nagyobb lehetőséggel kecsegtetett egy ilyen állás, mint 400 forintos polgármesteri fizetése. Az ajánlatot elfogadta, és távozott a városból.

5 Néhány évvel később neve ismét felbukkant a budai tanácsüléseken. Házassága is jelzi a városi elitbe kerülését, felesége Maria Ursula Unger, Unger János György leánya volt. Halála után családja ingatlanokon és szőlőkön kívül még 6000 Ft készpénzt örökölt, további 6200 Ft-ot pedig jótékony célokra fordított. Bösinger Ferenc Ignác (*1660. Ausztria- f 1707. II.) /Pösinger, Böfiinger/ Már 1687-ben szerepelt a budai polgárjegyzékben. Elsőként vásárolt házat Buda legelőkelőbb helyén (Dísz tér 6.), az 1696. évi összeírás tanúsága szeint 250 Ft-ért. Patikus volt, ő alapította 1687-ben az Arany Sas patikát, ekkor még saját házában, majd többször is átköltöztette, míg az a mai helyére került.

6

1688-ban fiókpatikát nyitott Fekete Medve néven a Vízivárosban is, 1700-tól pedig fogadója működött szintén a Vízivárosban, ennek neve is Arany Sas volt. 1688-ban már tanácstag, 1693-ban választják először polgármesterré. Ausztriából telepedett be Budára, és nyilván nem kis vagyonnal érkezhetett, ha mindjárt két patikát is nyitott. Az adminisztráció támaszt keresett benne, mint a város egyik legtekintélyesebb polgárában, de Bösinger már ténykedésének kezdetén arra törekedett, hogy elismertesse a város függetlenségét, hogy megszabadulhassanak a kamarai adminisztráció gyámkodásától.

7 Rögtön megválasztása után ellentétbe került az adminisztrációval, amikor az felülvizsgálat céljából kérte a városi számadáskönyvek bemutatását. Bösinger megtagadta a kérést, azzal érvelve, hogy a városi bevételek és kiadások csakis a város illetőségébe tartoznak, és ahhoz a kamarának semmi köze. Ennek a viszálynak eredményeképp 1694-ben az új polgármesterválasztáson Bösingert a kamara kizárja a jelöltek közül és. sikkasztással vádolja. Bösinger tiltakozott, és a 5 MOL A 28 5. cs. 1712. (A levéltári anyag részletesebb jegyzékét 1. a dolgozat végén.) 6 Ma ez a patika a Tárnok utca 18. alatti házban található, múzeum működik benne. 7 A neoaquistica-területeken található régi szabad királyi városok, így Buda és Pest sem kapták vissza a felszabadulás után automatikusan szabad királyi városi jogállásukat. Buda új telepesei eleinte nem is voltak tisztában a város régi kiváltságaival, és hosszú évekig folyt a harc a középkori privilégiumok visszaszerzéséért. Bösinger ennek a harcnak élenjáró alakja volt.