Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686–1783 / 23–38. o.

TUZA CSILLA BUDA POLGÁRMESTEREI, 1686-1783 THE MAYORS OF BUDA, 1686-1783: The article presents the archontology of the mayors, i. e., the administrative leaders, of the Free Royal Town of Buda after its liberation from Ottoman rule. While describing the official activities of the mayors, it sheds Hght on the life and internál affairs of the town as well. 1686 szeptemberében Buda felszabadult a hosszan tartó török uralom alól. Az ostrom ugyan nagyon megviselte a várost, de az év végére mégis megindult Budán az élet. A felszabadulás után Buda Beck Menyhért várparancsnok katonai igazgatása alá került,

1 és ő nevezte ki a város első polgármesterét is, Prenner Lipótot. Mivel Buda szabad királyi város volt, és így az uralkodó alá tartozott, az udvar attól tartott, hogy a katonai igazgatás elvenné tőle a várostól várható jövedelmet. Ezért a budai kamarai adminisztráció képviseletében Werlein István kamarai inspektort küldték az újjáéledő településre azzal a feladattal, hogy kezdje meg a vár civil lakosok által történő betelepítését. 1687 végén Werlein feleskette az addig névjegyzékbe vett polgárokat,

2 és a Beck Menyhért által kinevezett Prenner Farkas Endre Lipót polgármester irányítása alatt hivatalosan is megkezdte a város az önálló életét és fejlődését. A polgárság élén a középkori gyakorlattól eltérően polgármester állt, 1688-tól már nem kinevezés, hanem választás alapján döntöttek személyéről, de még a választás is erősen korlátozott volt: a kamara három jelöltje közül kellett a lakosságnak polgármestert választania.

3 1705-től ez némileg változik, de a kamara felügyeleti joga csak 1711-ben szűnt meg végleg.

4 A polgármester a kamarási hivatal felállításáig (1696-ig) a város pénzgazdálkodásáért is felelős volt. 1705-ig és 1773 után ő a tanács elnöke, és 1776-ig ő őrizte a város iratait is. A polgármester képviselte a várost a felsőbb bírói fórumokon, és az uralkodó előtt. A tanács beleegyezésével ő kötötte a várost érintő összes fontosabb szerződést. Egybehívta és berekesztette a tanácsüléseket, a tanácsi székek megüresedése esetén javaslattételi joga volt az új tagra vonatkozólag. A 18. században nem egy polgármester messzemenően visszaélt ezzel a hatalommal, és szinte alig volt olyan, aki hivatalát mindvégig becsülettel viselte. Ennek ellenére a polgárság körében mégis igen nagy tiszteletnek örvendett közülük némelyik botrányos magánéletű polgármester. Jelen dolgozat azt a célt tűzte maga elé, hogy tevékenységü1 Buda volt a székhelye a budai hadseregparajicsnokságnak, Beck Menyhért pedig közvetlenül Lotharingiai Károlynak volt alárendelve. 2 Az 1714-ben összeírt Matricula civium Budensis (BFL IV. 1002 u) minden polgárnak feltüntette származási helyét és azt, hogy mikor szerzett polgárjogot. Az 1688-ban polgárjogot szerzett lakosok nagy része Ausztria és Dél-Németország különböző területeiről jött, de Székesfehérvárról, Kőszegről és Itáliából is szép számmal érkeztek telepesek. Kérdéses azonban, hogy a betelepülésben mekkora szerepet játszott Werlein kamarai inspektor. 3 Buda választópolgársága csak 1705-ben szerveződött meg, addig az összlakosság választotta a polgármestert. 4 Buda hivatalosan 1703-ban — politikailag igen rossz időpontban — kapta vissza szabad királyi városi jogállását. 1705-re nagyjából már sikerült függetlenné válnia a kamarai adminisztrációtól, de a viszonyok hivatalos rendezésére a szabadságharc végéig, azaz 171 l-ig várnia kellett. Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1-2. szám. 23-38.