Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - IRODALOM - Fazekas Csaba: Csinálj hasonlót! Megjegyzések egy borsodi forráskiadvány-kísérlet kapcsán (Acta Archivistica) / 234–239. o.

238 Irodalom 1956-os dokumentum-válogatást, illetve az 1945-1947 közötti magyar-szlovák lakosságcsere dokumentumait közzétevő kötetet tartjuk. Végül érdemes a sorozat egyik kötetét részletesebben is szemügyre venni. Árva Ferenc és Rózsa György Gyula jegyzik az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc megyei levéltárban fellelhető dokumentumait közzétevő válogatást, amely kimondottan a 150. évfordulóra látott napvilágot. A levéltár kivételesen gazdag anyagot őriz az időszakból, ezért őszintén sajnáljuk, hogy ez a válogatás több szempontból is a koncepció hiányáról árulkodik. Elsősorban azért, mert szerencsésebbnek tartottuk volna, ha a térség vagy valamely megyéje, esetleg Miskolc vagy más település dokumentumanyagát rendezték volna (nem fakszimile) forráskiadványba. A forradalom és szabadságharc helyi eseményei önmagukban is érdekesek lettek volna, arról nem is beszélve, hogy a térségben kivételes fontosságú események is zajlottak (gondoljunk csak Szemere Bertalan felső-magyarországi kormánybiztosságára), amelyek iratainak feltárása és feldolgozása távolról sem tekinthető lezárt feladatnak. Különös kincsei a levéltárnak például a most is publikálatlanul maradt kormánybiztosi iratok (Szemere helyi hadseregszervezési és egyéb iratai, Farkassányi Sámuel hivatali levelei stb.), vagy Miskolc város levéltárában két teljes doboz 48-as Miscellanea várja a feldolgozást — és a sort hosszan folytathatjuk. A kötetben lévő összesen 120 iratmásolatnak azonban alig több, mint fele (65), amely valamilyen helyi eseményhez vagy történéshez kapcsolódik. Ezek jórészt egyszerű illusztrációkként jelennek meg, például a képviselőválasztási névjegyzékek egy-egy oldala, hadsereg-ellátmányt kimutató statisztikai táblázatok (amelyeknek így önállóan aligha van értelmezési tartománya) stb. A dokumentumok jelentős része olyan, melynek közlését aláírójának neves volta indokolta (Kossuth, Szemere, Görgey hivatali iratai), ezek azonban már szakavatott forrásközlés alapján régóta hozzáférhetőek a kutatás számára, fénymásolatuk összegyűjtését ennyire nem látjuk fontosnak. (Arról nem is beszélve, hogy — illusztrációkként — ezekből is jelentek meg már bőven fotómásolatok másutt.) De nagyon jelentős számban beválogattak olyan nyomtatványokat, amelyeket országos szervek egyszerűen hivatalból küldtek meg minden törvényhatóságnak, a helyi történésekhez nem kapcsolódtak. Persze ezek — számos kiadásban — régóta hozzáférhetőek, nagyon is jól ismertek még a nagyközönség előtt is. Nehéz lenne például az 1848. október 7-i ozorai diadalról készült közismert falragasz példányát Borsod megye 48-as történéseihez kapcsolni; stb. Egyszerűen érthetetlen, miért érezték szükségét például, hogy közöljék az áprilisi törvények néhány lapját, V. Ferdinánd 1848. március végi, a felelős kormánnyal kapcsolatban intézkedő leiratát vagy éppen júliusi trónbeszédét, az országgyűlés által elfogadott határozatok szövegét, proklamációkat, a Függetlenségi Nyilatkozatról szóló hivatalos értesítést és így tovább. (A bevezető tanulmányt készítő Rózsa György Gyula is érezhette ennek kényelmetlenségét, mert elismerte, hogy a dokumentumok közül „tartalmában bizonyára jó néhány ismerősként köszön vissza", azonban ilyetén közlésüket szerinte indokolta, hogy „magukon hordozzák a kort, mára elfeledett írásképeikkel, a tartalom mellett legalább akkora esztétikai élményt nyújtva".) Külön sorszámot kapott a Batthyány miniszterelnöki kinevezéséről készült pár soros nyomtatvány is, ez — mások mellett — tipikus illusztráció-anyag, önálló forrásközlése régi ismertsége okán felesleges. Vagy ha már fontosnak érezték, érdemes lett volna nem