Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - LEVÉLTÁRI ISMERTETŐ - D. Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban / 205–215. o.

214 Levéltári ismertető kel, kisebb részben a börtönüggyel kapcsolatos iratokat. Az 1861-ben ismét visszaállított M. kir. helytartótanács elnökségi iratai (D 191), valamint a közigazgatási kútfő (D 215 és 216), az igazságügyi kútfő (D 218) jelentős mennyiségű iratai az egész ország területére vonatkozóan őriznek a börtönök állapotáról, személyzetéről, fenntartásáról stb. kisebb-nagyobb terjedelmű iratokat. A kiegyezés után létrejött magyar kormányszervek közül a Belügyminisztérium az Igazságügyminisztérium iratai érdemelnének különös figyelmet. Sajnos azonban a Belügyminisztérium iratai között nem maradtak meg a vármegyei, illetve a törvényhatósági városok börtöneinek a felügyeletére vonatkozó akták. Hasonló sorsra jutott az Igazságügyminisztérium iratainak jelentős része is. Ezek az 1956. évi tűzvészben pusztultak el. A megmaradt és bennünket érdeklő iratanyag az alábbi állagokban található: Az 1867-1944 között működő Igazságügyminisztérium általános iratai (K 579) között találhatóak a Nemzetközi büntetőjogi és börtönügyi konferenciák anyagai 1872-1935 közötti évekből (1141-1143. csomók). Ez az irategyüttes azért is fontos, mert több olyan összefoglalót, jelentést közöl, amely a magyar börtönügyek, javítók, dologházak történetére vonatkozóan nem vagy alig hozzáférhetőek más forrásokban. Az általános iratok V tételű iratai egyrészt a Büntetés-végrehajtó Intézetek (nagyenyedi, lipótvári, ungvári, márianosztrai, váci, hartai, soproni, rákospalotai, kassai, aszódi intézetek) ügyeivel foglalkozó iratokat őrzik (K 579, 654-665. csomók), másrészt az Általános börtönügyekkel foglalkozó témakör iratait tartalmazzák. Jelzet: K 579, 1795-1799. csomók. A Wrb tételű iratok a Rabgazdaságok (Harta, Alsóbesenyő, Sopron, Szeged, Vác, Aszód, Rákospalota, Székesfehérvár gazdaságai) iratait, (K 579, 665-673. csomók), valamint az U tételű irategyüttes a Kegyelmi ügyekre (1918-1944) vonatkozó iratokat őrzi (Jelzete: K 579, 674-996. csomók). Az általános iratok őrzik az Igazságügyi épületek építésére és költségvetési ügyeire vonatkozó aktákat is. Többek között a kassai fogház, a budapesti gyűjtőfogház építésére vonatkozó iratokat ezekben az aktákban találjuk meg. Jelzet: K 579, 1699-1730. csomók. A Nyilas-korszak Igazságügyminisztériumának iratai alig maradtak meg. De a K 800 törzsszámú, mindössze 2 csomónyi iratok között az S tételű iratok a Büntetőintézetek személyi ügyeivel, a V tételbe sorolt iratok a büntetőintézetek dologi ügyeivel, a Vb tételű iratok a rabgazdaságok ügyeivel foglalkozó néhány iratot őriznek. A kincstári vagyon jogi képviseletét ellátó Kincstári jogügyigazgatóság Általános iratai (K 311) között találunk az illavai fegyintézetre vonatkozó iratokat 1870-1877 közötti időszakról a 42. csomóban. Az 1945 után szervezett Igazságügyminisztériumok iratanyaga az 1980-as évek végéig került átadásra — nem teljes egészében és nem hiánytalanul — a Magyar Országos Levéltárba. A jól rendezett, áttekinthető iratanyag közül a börtönüggyel az alábbi osztályok irategyüttesében találkozhatunk: Törvényelőkészítő osztály (XIX-E-1-c) 1961-1968. között keletkezett aktái (253495. dobozok) őrzik annak az időszaknak az iratait, amelyek a Belügyminisztériumtól az Igazságügyminisztériumhoz át(vissza)kerülő büntetés-végrehajtási szervezetek javításával foglalkoztak (1966. évi 21. sz. tvr. az elítéltek átnevelésről).