Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
162 Forrásközlések féle Magyar Helikon sorozatában egészen a nagyközönségnek és az ifjúságnak szánt füzetekbe, ennek megfelelő beállításban és nézőpontokkal. Paris Sándor, vagy Lajos kolozsvári doktori értekezése B[ethlen] M[iklós]ról, 8 — melyet Gulyás -nem is ismer, — gyenge kis munkácska, mint általam jól ismert gyarló apja volt. Ha Szegeden nem volna meg, talán innen a doktori értekezések raktárából még megszerezhető. Ennek is utána nézek, s ha kell elküldöm. Itt Dicsősz[en]tmártonban, tán 1924-ben jelent meg aztán Gyárfás Elemértől egy B[ethlen] M[iklós] kötet. 86 Nekem is megvan, de csak belénézegettem. Nem sok jót mondhatnék róla, de Húgomnak ezt is ismerni kell. Vajon megvan-e Szegeden? Budapesten bizonyára megvan. Hasonlóan tán 1944-ben jelent meg Budapesten Kispál Lászlótól valami Teleki Mihályról szóló kötet. 87 Ide már az események akkori forgatagában nem juthatott le, úgy, hogy még általam jól ismert szerzőjének — aki itt lakik — sincs meg. A megírásához még én adtam kölcsön Teleki Mihály levelezésének Gergely Sámuel által szerkesztett 1678-ig megjelent 8 kötetét. 8 A többi 4 kötet, s még vagy két pótkötetre való másolat kiadásra előkészítve ott várja valahol a boldog feltámadást a M[agyar] Tud[ományos] Akadémiánál. Ez az anyag Húgomnak is fő forrása kell hogy legyen. Talán a kiadott köteteket ismerheti már, de meg kell ismernie majd a kéziratban lévő anyagot is, mert Bethlen és Teleki ellentéte épen abban a korban élesedett ki, melynek anyagát Gergely Samu bácsi annak idején beadta. Örök kár, hogy a nagybecsű anyag — melynek másolásában évekig én is részt vettem — ott pihen, ismeretlenül. Gergely Samu egyedül tudta kortársai közül olvasni a Teleki Mihály sokszor gyorsírásszerű, szinte olvashatatlan leveleit. Amit mások kiadtak ezekből, — úgy, ahogy el tudták olvasni, — azok akár az Erd[élyi] Országgyűlési Emlékek, akár a Történelmi Tár köteteiben a Gergely Samu bácsi átjavításai után olyanok, mint egy első korrektúra. Az Erd[élyi] Orsz[ág]gy[űlési] Emlékek XI-XXI. kötetét én kaptam volt meg élete végén tőle, ajándékba, a Tört[énelmi] Tár sorozatot pedig hagyatékából megvettem. Én halálom után történelmi, s művészettörténeti szakkönyveimet az Unitárius Egyház Levéltára kézikönyvtárául szántam. Rokonaim közül egy sincs a testvéreim gyermekeiből, aki szakom és tárgyszerelmem iránt érdeklődött volna, s nem akarom, hogy annyira szeretett könyveim kapualji antikváriumok nyereségtárgyaivá sűlyedjenek. így a köz veheti hasznát. Az U[nitárius] E[gyházi] Levéltárnak nincs kézikönyvtára. Én ott 40 éve ma-holnap, hogy levéltároskodtam. Maradjon ennyi emléke hosszú szolgálatomnak. Ott legalább szakkönyveim együtt maradnak. Kikötöm, hogy mint kézikönyvtári darabok, ki nem kölcsönözhetők. Más kérdés aztán, hogy ezt a kikötést a tudatlanság és laza ellenőrzés mellett mennyire teljesítik. Én mindenesetre megteszem a magamét. Szándékomat néhányan tudják. Húgomnak ezt azért írom meg, hogy ha esetleg bejön, akkor is tudjon róla, ha már én nem volnék életben. Nem sietek a halál elé, de 71 évbe járó embernek gondolni kell arra, ami minden órával közeledik. Van itt nálam még a Gergely Samu bácsi-féle másolatokból egy Kővárhosszúfaluból 89 utólag beküldött kis fogás másolat. Ezt szeretném Húgomhoz juttatni valahogy, mert ha' ezzel kopogtatna be a M[agyar] T[utományos] Akadémiához, a zárak tán könnyebben nyílnának. Ha be kell ide jönnie, akkor kivihetné magával. Ez azonban még akkor dől el, ha előbb az Erd[élyi] Múz[eum] L[evél]tára már előbb jelzett anyagának pontosabb PARK SÁNDOR: Gróf Bethlen Miklós élete. Kolozsvár, 1907. GYÁRFÁS ELEMÉR (Borzas, 1884. aug. 27,-Bukarest, 1945. okt. 4.) ügyvéd, politikus, publicista. Szóban forgó műve: Bethlen Miklós kancellár, 1642-1716. Dicsőszentmárton, 1924. KISPÁL LÁSZLÓ: Erdély fejedelmi korszaka. [Budapest, 1941], Teleki Mihály levelezése. I-VIII. Szerk.: GERGELY SÁMUEL. Bp., 1906-1926. Kővárhosszúfalu (Szatmár vm. Nagysomkútij.). Ma: Satulung, Románia.