Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban : Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673 / 107–142. o.

Tóth István György: Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653-1673 109 Az első olyan püspök, aki az észak-balkáni török tartományok kereskedelmi köz­pontjában, Belgrádban tartotta székhelyét, a sebenicoi születésű Pietro Catich volt, akit V. Pál pápa 1618-ban prizreni püspöknek nevezett ki, azzal, hogy évente hat hónapot tartózkodjék Belgrádban. 5 Catich 1622. évi halála után 1625-től Alberto Rengjich ragu­zai obszerváns ferences szerzetes volt a feltámasztott középkori szendrői (smederevoi) püspöki címmel Belgrád főpásztora (1625-1630). Ezután a hódoltság korábbi pápai vizitátorára, Pietro Massarecchi albán papra, bari érsekre bízták a szendrői püspökség vikáriusa címmel a pontosan körül nem határolt hódoltsági missziós egyházmegye irányítását. 6 Massarecchi 1634-ben bekövetkezett halála után VIII. Orbán pápa 1640­ben egy emiliai olasz konventuális szerzetest, Giacomo Boncarpit, a bécsi konventuális ferences kolostor gvárdiánját nevezte ki a Belgrád környéki hívek főpásztorául. Akár­csak a korábbi kinevezések esetében, Rómában most is el akarták kerülni a hatásköri összetűzést a magyarországi püspöki kinevezésekre (beleértve a hódoltságiakat) főkegy­úrként jogot formáló magyar királlyal. Míg Catich egy koszovói, azaz dél-balkáni püs­pöki címet (Prizren) kapott, Rengjich pedig — legalábbis papíron — egy, már a magyar határon túl, Szerbiában fekvő város főpásztora lett, Boncarpi — mivel a szendrői püs­pöki cím ekkor foglalt volt — egy sokkal távolabbi titulussal lett a hódoltság missziós­püspöke: 1640-ben a bécsi olasz szerzetes a mezopotámiai Himeria város in partibus infidelium püspöki címét kapta. 7 Boncarpi kinevezése azonban igen szerencsétlen dön­tésnek bizonyult. Bár az olasz szerzetes azzal érvelt kinevezése mellett, hogy már tud , jnorvául", és így bizonyára könnyen megtanulja belgrádi hívei horvát nyelvét, valójá­ban a nyelvet, a szokásokat, az embereket és az erőviszonyokat egyáltalán nem ismerő, kívülről érkezett Boncarpi nem boldogult a belgrádi püspökséggel, és egyházmegyéjét elhagyva hamarosan visszatért Bécsbe, majd lemondott a püspökségéről. A Hitterjesztés Szent Kongregációja tanult a kudarcból, ezért a következő válasz­tása egy a helyi viszonyokat igen jól ismerő, boszniai obszerváns ferences szerzetesre pedig nem Bács mezővárosban tartotta a plébánosok zsinatát, ahogy feltételeztem, hanem a Szerémségben egy faluban, valószínűleg Babskán (456^157.). FERMENDZIN, E.: i. m. 318., itt a levelet elsőként aláíró, mert hely­beli, plébános aláírását Fermendzin így közölte: „Ego predicator et bresbiter (!) atque oppidi plebanus Caspar". A számomra döntő és Bács mezővárosra utaló szó: „oppidi" azonban nincs az eredetiben (Archivio Segreto Vaticano, Roma, Archívum Arcis I-XVIII. 1853.), mert a kitűnő horvát ferences történetíró a valóban nagyon rossz állapotban lévő és nehezen olvasható levélen az atque szót, melyet így írtak: at+q +rövidítés , így oldotta fel: atque oppidi — azaz a q betűt és a rövidítésjelet az op betűknek és rövidítésjelnek vélte: „oppidi". A helyes olvasat: „Ego predicator et bresbyter atque plebanus Gaspar in provintia Vngaria (= Vngariae) ducatus propria manu", a ducatus alatt pedig általában a Szerémséget értették ebben az időben. 5 A hódoltsági püspökségek kusza viszonyait még Pázmány Péter esztergomi érsek is nehezen tekintette át: TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Pázmány Péter négy kiadatlan levele. Ráday Gyűjtemény Évkönyve VIII. Bp., 1997. 169-184. 6 DRAGANOVIC, KRUNOSLAV: Izvjesce apostolskog vizitatora Petra Masarechija o prilikama katol. naroda u Bugarskoj, Srbij, Srijemu, Slavoniji i Bosni g. 1623 i 1624. Starine (Zagreb), 1938. 1-48. MOLNÁR ANTAL: Pietro Massarecchi antivari érsek és szendrői apostoli adminisztrátor egyházlátogatási jelentése a hódolt Dél-Magyarországról. Fons, 2. (1995) 2. sz. 175-220. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Egy albán érsek a magyar­országi török hódoltságban. Pietro Massarecchi belgrádi apostoli adminisztrátor levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához. Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére. Szerk.: CsuKOvrrs ENIKŐ. Bp., 1998.245-282. 7 Hierarchia catholica medii et recentioris aevii. IV. Ed.: GAUCHAT, PATRITIUS. Münster, 1935.204. KOKSA, DJURO: L'organizzazione periferica delle missioni in Ungheria e Croazia. Sacrae Congregationis de Propaganda Fide Memória rerum. 1/2. Ed.: METZLER, JosEPH. Rom-Wien-Freiburg, 1972. 274-285. FRAKNÓI VILMOS: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel. III. Bp., 1903. passim.

Next

/
Thumbnails
Contents