Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban : Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673 / 107–142. o.

TÓTH ISTVÁN GYÖRGY EGY BOSNYÁK MISSZIÓSPÜSPÖK TÉRÍTŐÚTJAI A HÓDOLTSÁGBAN (Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653-1673) THE LETTERS OF THE MISSIONARY BISHOP OF BELGRÁD, MATTEO BENLICH ON TURKISHOCCUPIED HUNGARY (1653-1673): The Bosnian Observant Franciscan Matteo (Matej) Benlich was the most important missionary in Turkish-occupied Hungary in the 17"

1 century. From 1651 until his death in 1674 he was the bishop of the missionary diocese of Belgrád, and he visited several times this huge territory, arriving evén to the residences of the Pashas of Buda and Timi§oara, and to the northern market-town Gyöngyös. His letters are important sources on everyday life and mentality of Turkish Hungary. Szakály Ferenc emlékének Matteo Benlich

1 bosnyák obszerváns ferences szerzetes, belgrádi misszióspüspök a 17. század legnagyobb hatású magyarországi misszionáriusa volt. A magyar történetírás azonban a majd negyedszázadon keresztül a hódoltságot Eszéktől Gyöngyösig irányító és bejáró püspök tevékenységéből eddig inkább csak — a bérmáltak számát részletesen közlő — jelentéseinek rendkívüli demográfiai értékére figyelt fel. A püspök Rómába küldött levelei azonban a hódoltsági művelődéstörténetnek is elsőrangú forrásai.

2 Ezért 1 Neve horvátul Mato vagy Matej Benlic, magyarul Benlich Máté, a nevét igen sokféle alakban írták: Bellinch, Bellich, Berlinch. Jelentései nagy része éppen a Levéltári Közleményekben látott napvilágot: VANYÓ TIHAMÉR: Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól 1649-1673. Levéltári Közlemények, 42. (1971) 323-337. BORSA IvÁN-TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól. 1651-1658. Levéltári Közlemények, 60. (1989) 83-142. JACOV, MARKO: Le missioni cattoliche nei Balcani durante la guerra di Candia (1645-1669). Roma, 1992.

1. 619670. FERMENtólN, EUSEBRJS: Acta Bosnae potissimum ecclesiastica. Zagrabiae, 1892. 508-512. Relationes tnissionariorum de Hungária et Transilvania 1627-1707. Ed.: TÓTH, ISTVÁN GYÖRGY. Budapest-Roma, 1994. 177-182. (A továbbiakban: Relationes...) Benlich Máté 1651-1658. évi jelentését igen bőven idézi: GYETVAI PÉTER: Egyházi szervezés főleg az egykori déli magyar területeken és a bácskai Tisza mentén. München, 1987. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae VII.) 109-126. Az olvasatai és helynévazonosításai azonban bizonyos óvatossággal kezelendők, így pl. Iritti falu (in terra Iritti) helyett a földre hullott gerendák (sono cascati in terra i ritti) olvasandó. (117., BORSA-TÓTH: i. m. 109.) Itt mondok köszönetet Fazekas István (Bécs), Borsodi Csaba (Budapest) és Zorán Velagic (Zágráb) baráti tanácsaiért. 2 A hódoltsági egyháztörténetre: SZAKÁLY FERENC: A hódoltsági katolikus egyháztörténet távlatairól. Katolikus egyháztörténeti konferencia, Keszthely, 1987. Szerk: HÖLVÉNYI GYÖRGY. Bp„ é. n. 16-32. GALLA FERENC: A magyar katolikus restauráció misszionáriusa. Bp., 1946. GALLA FERENC: Mamavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai. Bp., 1940. 74-76. Benlichre és a bosnyák ferencesekre: KARÁCSONYI JÁNOS: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. Bp., 1924. 337-339., 364-365. Franjo medu Hrvatima. Zbornik radovafranjevackihzajednicauprigodi 750. obljetnice smrti sv. Franje Asiskoga. Zagreb, 1976. ANTO SLAVKO KOVACIÓ: Biobibliografija franjevaca Bosne Srebrene. Sarajevo, 1991. 74-75. BUTURAC, JOSIP: Katolicka crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb, 1970. 104-118. STRAZEMANAC, IVÁN: Povijest franjevacke provincije Bosne Srebrene. Zagreb, 1993. 403., 410. DZAJA, SRECKO M.: Konfessionalitát und Nationalitüt Bosniens und der Herzegowina. Voremanzipatorische Phase 1463-1804. München, 1984. 152-163. BOZITKOVIC, JURAJ: Kriticki ispit popisa bosanskih vikara i provincijala (1339-1735). Beograd, 1935. 76-80. MANDIC, DOMINK: Franjevacka Bosna. Rim (Roma), 1968. 188-190., 164-165. Enciklopedije Jugoskavije I. Zagreb, 1955. 443. HOSKO, EMÁNUEL F.: Djelovanje franjevaca Bosne Srebrene u Slavoniji, Srijemu, Ugarskoj i Transilvaniji tijekom XVI i XVII Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1-2. szám. 107-142.