Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században 111 alkotják. Ehhez kapcsolható a fejedelmi udvari lovasság főkapitányi tisztségének — igaz, nem túl gyakran, a vizsgált időszakban mindössze kétszer előforduló „az udvari familiárisok kapitánya" (capitaneus aulae familiarium Illustrissimi principis; Capitaneus aulae nostrae familiarium) megnevezése,

69 valamint az a tény, hogy az udvari lovasság 1586. évi állományából többen magas katonai, igazgatási, sőt kifejezetten udvari méltóságot viselnek. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan köthető össze a két, időben és térben is kissé távol eső szervezet? A középkori magyar királyság és az erdélyi fejedelemség közötti kapcsot ezúttal is Szapolyai kormányzata jelenti. A fizetett, idegen, itáliai testörcsapatok már Szapolyai János király udvarában jelen voltak. 1532. július 9-én Gritti kormányzó ünnepélyes fogadásakor a Pestről Budára vonuló díszes menetben részt vett maga a király és lovas testőrsége is, az olasz Annibale Cartagine da Este di Padovana kapitánysága alatt.

70 A „lovas testőrség" alatt itt bizonyosan nem az udvari lovasságot kell érteni, bár a királyi udvar familiárisi szervezete és ennek részeként az „udvari huszárok" működése 1531-ben már a kutatás jelenlegi szintjén is egyértelműen kimutatható.

71 Hiszen— szervezetének még olyannyira vázlatos ismeretében is — kevéssé valószínű, hogy vezetője idegen volt. Ugyanazon forrás, Della Valle visszaemlékezése viszont más helyen és más névvariánssal (Anibale Cartaginese da este di Polonia) egyszerűen a(z egész) testőrség kapitányaként (Capittano della gvardia del Re) nevezi meg. Ez a terminológiai bizonytalanságból eredő ellentmondás a következőképpen oldható fel. I. János a Jagelló-kori előzmények folytatásaként megőrizte a király familiárisaira épülő udvari lovasság szervezetét és ezzel egyidejűleg működött — a Gromo vezette alakulatokhoz hasonló módon — az idegen zsoldostestörség, amely lovas és gyalogos egységekből állt, és ennek bezetője volt Annibale Cartagine da Este di Padovana. KUBINYI, 1990. 62^69. és KUBINYI, 1995. 320. 69 Király Albert: 1590. aug. 2.: „capitaneus aulae familiarium Illustrissimi principis". F 2 XI.198-199' fol.) Sibrik Gáspár: 1595. ápr. 3. „Capitaneus aulae nostrae familiarium". F 17 Com. Álba, Cista I. fasc. II. N 15. „[1532.] július 9-én azonban, amikor Gritti nyomában több mint százezer török igyekezett Magyarország felé, János olyan kitüntető módon fogadta a kormányzót Budán, mintha még mindig igaz barátját és pártfogóját tisztelné benne. A Bégoglu bevonulása a szemtanú Della Valle elbeszélése szerint így ment végbe: János király — számos nemes úr és más rendbeli élén — Frangepán Ferenc kalocsai érseket, Brodarics István pécsi püspököt és Dóczi Jánost küldte át Pestre Gritti táborába a kormányzó üdvözlése és Budára kísérése végett. ... Ezután mindannyian felkerekedtek, s a következő rendben indultak meg a budai vár felé: elől lovagoltak a tőrök katonák, olyan rendben és fegyverzetben, mintha ütközetbe indulnának. Őket a király/ovas testőrei [kiemelés tőlem — S. A.] követték, mögöttük Buda és Pest városok bírája és magisztrátusa haladt." SZAKÁLY, 70. Della Valle és Museo emlékezései. „Primo cavalcavano li soldati Turchi armati al loro costume, come che anadassero per combattere, poi segvina la qvardia de Re a cavallo quidata da Anibale Cartaginese da este di Polonia (sic!) [kiemelés tőlem — S. A.], la quale gl'era uscita incontra per honorarlo, dietro a questi venivano gli Gouernatori, et Magistrati di quelle due citta".NAGY, 27. „Sigr. Annibale Cartagine da Este di Padovana, Capittano della gvardia del Re". Uo. 57. „1531 Nomina familiariorum Regiae", „Aulici hwzarones". E 185. b) Egyéb iratok. Nádasdy családtagok közéleti működésével kapcsolatos iratok. 1. t. Nádasdy Tamás budai várnagy, királyi kincstartó iratai. Az udvari huszárok középkori szerepére 1. KUBINYI 1995. 320-321. Szapolyai János udvari hadszervezetével, annak Jagelló-kori eredetével és az erdélyi fejedelemségre gyakorolt hatásával a későbbiekben külön tanulmányban szeretnék foglalkozni.