Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - IN MEMORIAM - Kardos József: Kállay István (1931–1998) / 268–271. o.

268 In memóriám nézvést, hogy a tényleges helyzetre kiványcsiak az ország vezetői. Ezt a gazdag anyagot teljes terjedelmében ugyan máig nem lehetett közkinccsé tenni, de természetszerűleg számos későbbi tanulmányában merített belőle. Utóbb a Külügyi Intézetnek készített előrejelzést a szomszédos országokban élő magyarok számának várható alakulásáról 2000ig, illetve összeállítást a Szovjetunióban élő magyarokról. Utolsó nagy termékeny periódusában, azaz 1992 vége és 1996 júliusa között 24 — esetenként 3-4 folytatásban közölt — munkája látott napvilágot, egyebek mellett a Magyar Szemle, a Hitel, a Valóság, a Régió, a Dimenziók és a Magyar Élet című folyóiratban. Ezek nagyobb részében modern témákat — sorskérdéseket — dolgozott fel. így „Országjárás" címen az 1990. évi népszámlálás adatait falvanként tette mérlegre, drámai képet festve a magyar népesedés helyzetről. „A nemzetiségi községek száma" című munkájában arra a furcsa kettősségre hívta fel a figyelmet, hogy míg a népszámlálási adatok szerint Magyarországon ma mindössze 21 községben vallja magát a népesség felénél több személy nemzetiséginek, addig a KSH egy másik kiadványa 1990-ben 852 nemzetiségi községről beszél. Leszögezte: a többszázas érték teljes egészében irreális. A hazánkban élő nem magyar anyanyelvűek tényleges számáról „A magyarországi nemzetiségek, 1990" címen szólt, és a hivatalos kimutatás 104 222 főjét 150 000-re emelte meg. A szomszédos országok újabb népszámlálásai alapján „Körbetekintés" címen vizsgálta meg az ott élő magyarok 1992. évi lélekszámát; másutt pedig a szlovákiai és a romániai vallási megoszlás alakulásáról értekezett, különös tekintettel a „magyar vallásnak" tartott reformátusokra. A valóság iránti feltétlen tisztelete íratta meg vele „Hány millió a tizentötmillió?" című tanulmányát, amelyben az Illyés Gyula által 25 évvel korábban felrepített és publicisztikai szinten napjainkig emlegetett értékkel szemben 14 millió főben határozta meg az 1993 táján a világ országaiban élő, és az általa adott meghatározás kívánalmainak megfelelő magyarság számát. Bár tisztán látta, hogy fogy a magyarság, optimizmusát mégsem veszítette el: hitt a nemzet önmegújítási erejében, és bízott az erkölcsi rend helyreállásában, miközben sürgette az ehhez szükséges háttér megteremtésének fontosságát, és hangsúlyozta az egyházak vezető szerepét a társadalmi összefogásban. Sz. G. J. KÁLLAY ISTVÁN (1931-1998) Súlyos veszteség érte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karát: 1998. szeptember 17-én elhunyt Kállay István történész, egyetemi tanár. Kállay profeszszor a kar elismert tanára, tanszékvezetője volt, aki rendkívül nagy szerepet játszott a történelem és levéltár szakos hallgatók képzésében, a történelemoktatás és -kutatás biztosításában, a kar közéletében.