Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - BESZÁMOLÓ - Albrechtné Kunszeri Gabriella–Körmendy Lajos: Beszámoló a „Fotográfiai anyagok, mozgófilmek és hangfelvételek megőrzése” című yorki konferenciáról / 261–263. o.

262 Beszámoló megoldás előnyökkel és hátrányokkal jár; az adottságok mérlegelésével végzett költséghaszon becslés alapján kell a leginkébb megfelelőt kiválasztani közülük. A filmek stabilitását nemcsak a tárolási hőmérséklet befolyásolja alapvető mértékben, hanem a környező levegő összetétele is, mivel a szennyező gázok gyorsítják bomlásukat. Ennek különösen az acetát filmek esetében van nagy jelentősége, mert a filmek bomlásból eredő savassága az idő múlásával eleinte lassan növekszik, azonban egy bizonyos határértékhez (autokatalikus pont) érve a bomlás mértékével arányos savtartalom ugrásszerűen emelkedik. Ha az acetát film bomlásából eredő savas gázokat eltávolítják a környezetből, a károsodás folyamata nagyságrendekkel lassúbb. Az eltávolításra több lehetőség is kínálkozik. így például porózus tárolódobozok használata, amelyekben a savak nem dúsulnak fel, vagy a gázokat megkötő, zeolit tartalmú anyagok, illetőleg molekulaszűrők elhelyezése a környezetben. Ezekről az anyagokról részletes ismertetést hallottunk. A digitalizálással foglalkozó előadások az állományvédelmi vonatkozásokról pozitív és negatív értelemben egyaránt állást foglaltak. Bár a digtalizálás állományvédelmi szempontból visszalépés (a digitalizált információ élettartama rövid!), a hozzáférés, a használat megkönnyítésére széles körben terjed eljárás előnyöket jelent, ha ez az eredeti dokumentum kutatásának korlátozásával jár együtt. Az ausztrál eset jó példa erre, ahol a bicentenárium kiváltotta hatalmas érdeklődés a múlt dokumentumai iá nt azt eredményezte, hogy a PANDORA program keretében hatalmas támogatással elektronikus formába másolják át az eredeti írott, film- és hanganyagokat az on-line hozzáférés érdekében, ugyanakkor gondoskodnak az eredeti dokumentumok hosszútávú állományvédelméről is. A modern adathordozók (szalagok és lemezek) károsodásaival és az ajánlott tárolási, kezelési módszerekkel két, kiemelkedően sok fontos információt tartalmazó előadás foglalkozott. Ezek felhasználhatók az intézményünk számára e tárgyban kidolgozás alatt álló útmutató megírásához. A fotográfiai anyagok száraz tisztításának veszélyeiről és a lehetséges megoldásokról tartott összefoglaló rádöbbentette a hallgatóságot, hogy a legegyszerűbbnek tűnő beavatkozásokkal is jóvátehetetlen károsodásokat okozhatunk. A fényképek bármiféle kezelése előtt meg kell állapítani, hogy azok milyen eljárással készültek, és annak alapján lehet kiválasztani az adott esetben veszélytelen mechanikai és oldószeres tisztítási módszert. Ezek részletes ismertetésének megküldésére az előadó ígéretet tett. Végül említésre érdemes a restaurátorképzésről elhangzott két előadás. Az egyikben a Kanadai Nemzeti Levéltár új fotórestaurátor tanfolyama tematikájának részletes ismertetését hallottuk. Az előadó emellett bemutatta a levéltár építészetileg rendkívül különleges szerkezetű új épületét, amelynek tervezésénél az állományvédelmi szempontokat messzemenően figyelembe vették. A koppenhágai híres restaurátor iskola új tantervet dolgozott ki, amelyben a nemrég életbe lépett IT 2000 jelű levéltári törvényben foglaltak érvényesítésére a modern adathordozókkal kapcsolatos ismeretek nagy teret kapnak. A most induló csoportoknál — kísérleti jelleggel — az ehhez szükséges időt a hagyományos restaurálási módszerek oktatásától kényszerülnek elvenni. Ez várhatóan komoly problémát jelent majd. Ugyanakkor a megfelelő előadók megtalálása is nehéz feladat, hiszen ez a terület még közismerten nagyon kialakulatlan és sok a kidolgozásra váró téma.