Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - BESZÁMOLÓ - Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 1997. évi tevékenysége / 235–260. o.

Gecsényi Lajos: A Magyar Országos Levéltár 1997. évi tevékenysége 237 2. Személyi ellátottság Az esztendő során változás történt az intézmény élén, miután Lakos János főigazgató megbízatásának lejártát (1997. június 30.) követően, új vezető, Gecsényi Lajos kapott öt évre kinevezést a főigazgatói teendők ellátására. Lakos János munkássága elismeréseként c. főigazgatói címmel egy évig külön munkaterv szerint végzendő tudományos feladatot kapott. 1997 novemberében a vezetői feladatok jobb megosztása érdekében a főigazgató egy harmadik főigazgató-helyettesi állást létesített (személyzeti, szociális, közművelődési feladatok), melynek ellátásával — a pályázati eljárás lefolytatásáig — Tóth Béla fő levéltárost bízta meg (1998 februárjában ez megtörtént, és Tóth Béla öt évre kinevezést nyert). Az év őszén a Főigazgatói Titkárság keretében a tudományos ügyekkel foglalkozó intézeti titkár kezdte meg tevékenységét. 1997 decemberében pályázati eljárást követően öt évre szóló megbízást kaptak a magasabb vezetőnek minősülő főosztályvezetők az I., II., III., IV., V., VIII. és X. osztályok élén. A VI. és IX. osztályokon a pályázat sikertelensége következtében nem történt kinevezés. Az előbbi osztályt megbízott vezető, a IX. osztályt főigazgató-helyettes irányítja. A VII. osztály élén a jövőben önálló főosztályvezető-helyettes áll. Külön kell szólnunk a levéltár személyi összetételével kapcsolatos kérdésekről. A Magyar Országos Levéltár munkatársai három fő csoportba sorolhatók: a levéltári (és hozzá kapcsolódó) szakmai területeken tevékenykedők, a pénzügyi-műszaki területen dolgozók, illetve a biztonsági személyzet. Az elmúlt években az első és a harmadik csoportban jellemzővé vált a gyakori cserélődés, ami alapvetően az átlag alatti fizetésekkel magyarázható. Különösen érezhetővé vált ez a jelenség 1997-ben, amikor 2 levéltári kezelő, 3 levéltáros és 2 magasabb vezető (Alföldi Vilma, Petrik Jánosné) vált meg tőlünk, és köztisztviselőként folytatta munkáját valamely minisztériumban vagy a Történeti Hivatalban. A kezelői és levéltárosi fluktuáció igen súlyos gondokat okozott elsősorban az 1945 utáni kormányzati anyagokat kezelő V. és VI. osztályainkon, de visszatérő problémákat jelent más szervezeti egységekben is. Közös megegyezéssel 20 fő, áthelyezéssel 8 fő, próbaidőn belül 4 fő, nyugdíjazás miatt 2 fő távozott. Mindemellett az Óbudán belépő új — műszaki-gazdasági beosztású — státushelyekkel a létszám 296 főre nőtt. Az óbudai szakmai létszámfejlesztés viszont elmaradt. Sajnálatos tényként rögzíthetjük, hogy a levéltár hagyományos központjaitól távol fekvő óbudai létesítménybe történő kiköltözés humán előkészítése nem kapott megfelelő hangsúlyt, ami alkalmanként kedvezőtlen hangulatkeltésre adott lehetőséget munkatársaink körében. Az intézmény évtizedekre visszamenően nélkülözi az átgondolt személyzeti fejlesztési elképzeléseket. Ez nehezíti a tervszerű utánpótlás előkészítését, a magasabb vezetői posztok betöltését. A főigazgatói értekezlet 1997. decemberi döntése alapján 1998 tavaszáig fel kell mérni a szakmai állomány összetételét és meg kell határozni a fejlesztés le

: hetőségeit, irányait (beleértve az optimális létszámot is). Ennek fontos elemévé szándékozunk tenni a levéltáros szakon végzők közül mind több hallgató idekötését. Reméljük, hogy a segédlevéltáros képzésben résztvevő hat munkatársunk (jövőbeni munkakörük egyébként meghatározásra vár) egy-egy osztályon a kezelői munka irányítója lehet. Az Állományvédelmi osztály munkatársai közül hat kolléganő folytatott különböző szintű szakirányú tanulmányokat és szerzett részben felsőfokú végzettséget.