Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében 139 Szatmár megye úrbéres bizottsága 1774 januárjában megkezdte a rendezés végrehajtását, és az év során — nagyrészt augusztus-szeptember hónapban — lefolytatta az úrbérrendezési eljárást. Néhány helység rendezése 1775 januárjában történt meg, és ezzel az összeírás a megyében befejeződött. Az eljárás során 251 helység — 18 mezőváros és 233 község — kapott urbáriumot. Nem került úrbéri szabályozásra a megye két szabad királyi városa: Szatmárnémeti és Nagybánya, valamint Felsőbánya és Kapnikbánya privilegizált bányavárosok sem. Szintén nem érintette az úrbérrendezés a nemesek által lakott Borzova, Mánd és Zsarolyán községeket. Egy község, Rozsály kivételével valamennyi helység úrbéri tabellái fennmaradtak a Helytartótanács Levéltárában. Rozsály helység adatait a későbbi kancelláriai összesítő kötetből pótoltuk. Bár a rendelet szerint minden helység számára a lakosság anyanyelvén kellett kiállítani az urbáriumot, ezekből nem lehet következtetni Szatmár megye lakosságának nemzetiségi összetételére. Az úrbéri felméréskor ugyanis csak 12 helység kapott német nyelvű urbáriumot, és egyetlen román vagy rutén nyelvű urbáriumot sem állítottak ki. Az 1773-ban készült helységösszeírás, a Lexicon Locorum 255 Szatmár megyei helységet említ, ebből 19-et mezővárosi és 236-ot községi jogállással. Az eltérés magyarázata, hogy a mezővárosok közt szereplő Kálmánd, Józsefháza és Nagymajtény helységeket az úrbéri összeírás községként említi, Nagykároly és Kismada helységeket viszont mezővárosi jogállással rendezték, bár ezeket a Lexicon községként írta össze. Az összeíráskor Hidegkút helységnek is adtak urbáriumot, de ez a község nincs megemlítve a Lexicon Locorumban. Nem kapott urbáriumot Ilosva és Pálfalva helység a krasznaközi járásban, róluk az iratokban sem történik említés. * * * Az úrbéri tabellák szerint a megyei úrbéres földek nagysága a következő volt: belső telek 11 140 hold, szántó 72 318 hold, rét 46 723 hold, összesen 130 181 hold. Az adatokat összehasonlítottuk a rendelkezésünkre álló, korban legközelebbi statisztikával, Bárándy János munkájából. Eszerint a megye teljes területe 1 420 667 hold (Bárándy adatait 1200 négyszögöles holdra átszámítva); tehát az úrbéres föld a megye összterületének 9,16%-a. A megyei összterület azonban magában foglalja az értéktelen mocsaras, lápos földeket is, ezért reálisabb az összehasonlítás, ha Bárándy adataiból csak a hasznavehető föld nagyságát vesszük figyelembe. Ez 1 015 849 (1200-as) hold. Az úrbéres földek aránya így a hasznavehető terület 12,82%-a. 17 MOL A 39 Magyar Kancellária Levéltára, Acta Generalia 1786. évi 3688. szám. n BÁRÁNDY JÁNOS: Magyarország statisticai összes átnézete. Bécs, 1842-1844. VIII. tábla.