Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

134 Közlemények a harmada pedig a Szamos mentén sorakozott, általában zárt sorú települések formájában. A Szamos északnyugati irányban haladva a megyét hosszában szinte kettészelte; tőle délre a homokos nyírségi síkság, északra a Tiszáig termékeny, dús föld terült el. A Kraszna két oldalán húzódott a megye legnagyobb állóvize, az Ecsedi láp.

2 A nyírségi és nagyecsedi vidéken kívül a megye nagyobb síksága a Tiszahát és a Szamosköz volt. A hegyek félkörben, észak és kelet felől szegélyezték Szatmár megyét: a Vihorlát, az Avas és a Gutin hegység. A megyében a 15. század közepére a nemzetségek utódai egy-egy vár köré csoportosítva birtokaikat óriási uradalmakat alakítottak ki. Hunyadi János visszaszerezte a Zsigmond király által elzálogosított két bányavárost, Nagybányát és Felsőbányát a hozzájuk tartozó falvakkal; később Mátyás odaajándékozta hűséges hívének, Szapolyai Istvánnak Felsőbányát, Szatmár és Németi városokkal együtt. Nagybánya— más néven Asszonypataka — gazdag ércbányájával királyi birtok maradt. Hatalmas uradalom birtokosa lett Szinyérvára és Meggyes központtal a meggyesaíjai Mórocz (vagy Móricz) család. A Bélteki-Drágffy család óriásbirtoka a Szamos déli vidékén feküdt, Erdőd várral. Tőlük nyugatra terültek el a Károlyi család birtokai Nagykároly központtal. Csenger és Mátészalka körül a Csaholyi famíliának, a Tisza, a Szamos és a Túr mentén a Kölcsey családnak voltak kiterjedt birtokai. A Perényiek ősi jószágai a Szamos-Tisza-közén, a Rozsályi Kun nemzetségé a Szamos két partján feküdtek. Ugyancsak a Szamos mentén és a Szamosközben volt birtokos a Csáky és a Domahidy família is. A hatalmas birtoktestek aprózódása már a 16. század közepén megkezdődött. Sok régi nemzetség szerepelt még a megyei birtokosok sorában a török hódoltság idején, azonban az elődökénél már jóval kisebb földekkel. Az egész megyei földbirtok egyharmada, a majtényvidéki és ecsedi uradalom: 3 mezőváros és 46 falu az ecsedi Báthori családé volt. Az ecsedi uradalmat 1624-ben szerezte meg Bethlen Gábor, majd a birtok Rákóczi Györgyre szállt. A Rákóczi család tulajdona maradt egész a 18. századig. A század fordulóján Rákóczi Ferenc és Aspremont grófné Rákóczi Júlia az uradalmat felosztották maguk között. A Kun család rozsályi uradalma a lányok ágán oszlott Barkóczy és Sennyey tulajdonná. Új birtokokat szerzett a 17. század második felében a Teleki és a Serédy család, növelték régi birtokaikat a Károlyiak, Barkóczyak. A számottevő földesurak közt szerepelt a megyében a Komis, a Vay, a Bethlen család, a 18. században jelentősebb megyei birtokos lett az Eötvös és a Rhédey család is. A szatmári béke után a Károlyiak magasan a többi földesúr fölé emelkedtek vagyonuk és az udvar kegye révén. Adomány, vásárlás, zálog útján megszerezték a megyében az erdődi, bélteki, ecsedi uradalmat, Nagymajtényt, Mezőterem és Réztelek birtokát. A század első felében a megye leghatalmasabb birtokosává lettek, tulajdonukban volt a földeknek mintegy harmadrésze.

3 A nagykiterjedésű mocsár lecsapolási tervével az 1770-es években kezdtek foglalkozni, e céllal először Károlyi Antal mérette fel 1776-ban a mocsárvidéket. Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk.: BOROVSZKY SAMU. Bp., 1900; SZEKFŰ GYULA: Magyar történet. IV. Bp., 1935. A nagykárolyi gróf Károlyi-család összes jószágainak birtoklási története. Kiad.: GRÓF KÁROLYI LÁSZLÓ. Bp., 1911.