Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Hermann Róbert: Görgei és Dembiński : egy ellentét dokumentumai / 33–83. o.

HERMANN ROBERT GÖRGEI ÉS DEMBINSKI — EGY ELLENTÉT DOKUMENTUMAI

1 GÖRGEI AND DEMBINSKI — THE DOCUMENTS OF THEIR DISAGREEMENT: This article includes the correspondence of Arthur Görgei and Henryk Dembinski in February-March 1849 and documents concerning military operations, letters and proclamations of Görgei from the 6 of February till the 3

th of March 1849. On the base of these published sources the development of disagreements between Görgei and Dembinski as well as the activity of the so called „upperdanubian" corp

— the later corp No. 7. — in February 1849 is well-documented. There was a serious difference of opinions between the two generals in question of war plan to fellow which was becoming personal conflict until the end of February. Görgei considered important to mop up Northern Hungary after the victory at Branyiszko. But Dembinski wanted to yield this area in order to concentrate the Honved army. Finally the opinion of Dembinski had won but he himself improved unable to execute his own plan and it led to the defeat at Kápolna on the 26-27

th February and dismission of Dembinski on the 3

rd of March. A magyar honvédsereg hadrendi egységesítése 1848 október közepén kezdődött meg, de látható eredményeket csak december közepén produkált. Ekkor alakultak meg azok a seregtestek, amelyek a téli, majd a tavaszi hadjárat során többé-kevésbé végleges keretté formálódtak. Az 1848-^49 téli hadműveletekben az egyes magyar hadtestek többnyire önálló hadműveletekben vettek részt. Ez szükségessé tette az egyes hadtestek hadsereggé történő egységesítését. Erről az 1849. január 2-án Pesten tartott haditanács hozott határozatot. Ám ez a határozat nyomban felvetette a kérdést: ki legyen a fővezér? Az összpontosítandó hadsereg főparancsnokává Kossuth Lajos, a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) elnöke előbb Józef Bemet akarta megtenni. Bem 1831 óta vezérőrnagy volt, komoly katonai tapasztalatokkal rendelkezett, és 1848. december végén néhány hét alatt megtisztította Észak-Erdélyt a cs. kir. és a román csapatoktól. Bem azonban a felajánlás pillanatában már Dél-Erdély felé tartott, és így a 40 000 főre tervezett fősereg vezérséget egyelőre nem fogadta el. Kossuth ezután Vetter Antal vezérőrnagynak, a helyettes hadügyminiszternek ajánlotta fel a fővezérséget. Vetter azonban megköszönte a bizalmat, de úgy vélte, a fővezér kinevezésére csak a koncentráció megtörténte után lesz szükség. A hadügyminiszter, Mészáros Lázár eddig csupa vesztes csatát vívott, és éppen annak örült, hogy január közepén sikerült megszabadulnia a felső-tiszai hadtest parancsnoki posztjától. Az egyetlen altábornagy, Kiss Ernő tehetetlen hadvezetése miatt január elején volt kénytelen megválni a bánsági hadtest parancsnokságától. Görgei Artúrt, a feldunai hadtest Vetterrel rangban egyidős parancsnokát Kossuth a dunántúli visszavonulás, majd a január 5-én Vácott kibocsátott és némileg félreérthető politikai nyilatkozata miatt nem akarta kinevezni. Perczel Mórt összeférhetetlen természete és december 30-i móri veresége miatt nem lehetett kinevezni. Kossuth számára tehát kapóra jött a Franciaországból „importált" újabb lengyel tábornok, Henryk Dembinski, az 1830-31. évi lengyel szabadságharc volt fővezére, aki litvániai visszavonulásáról volt híres Európában. Őt Teleki László, a magyar kormány párizsi megbízottja még január elején küldte Magyarországra. Kossuth még 1848 november végén bízta meg Jfuliusz Falkowskit, hogy a Párizsban élő Dembinskit Magyarországra 1 A közlemény az OTK.A F 013416. kódszámú, Görgei Artúr 1848^9-es iratainak összegyűjtését célzó pályázati támogatásával készült. Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1-2. szám. 33-83.