Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban : a pannonhalmi konvent hiteleshelyének 1387 és 1437 között készült kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban / 3–61. o.

8 Forrásközlések A hiteleshelyi átírások értékét — magán a szövegen kívül — főleg a hivatali munka mindennapjaira vonatkozó apró, de nem elhanyagolható információk adják. Ezek számolnak be többek között arról, hogy a királyi emberrel külső munkára kiküldött konventi megbízott a nekik bemutatott oklevelet, miután meggyőződött annak hitelességéről, egy darab papírra írta le, amit aztán a hiteleshelyi irodában a jelentésbe is belemásoltak." Ugyancsak az oklevélátírás körülményeit taglaló részből tudhatjuk meg azt is, hogy ha az irat legfőbb hitelesítője, a pecsét sérült volt, akkor az már megkérdőjelezhette annak hitelességét, még ha a zárt levél felbontásával törvényszerűen széttört pecsétről is volt szó, mint történt Lodomér érsek okleveleinek átírásánál.

24 A pannonhalmi konvent középkori hiteleshelyi tevékenységét, és annak viszonylag késői kialakulását vizsgálva is megállapítható, hogy nem a bencés monostorok, és nem is a többi konvent, hanem inkább a székes- és a jelentősebb társaskáptalanok voltak a hiteleshelyi működés kialakulásának színterei. Az azonban kétségtelen, hogy az Anjou-kor végére több más társával együtt a pannonhalmi konvent is sikeresen felzárkózott, és megtalálva a maga helyét a hiteleshelyek között, mindazokat a jelenségeket fel tudta mutatni, melyekkel a legkorábbi időktől rendszeresen közhitelű működést folytató káptalanok büszkélkedhettek. A hiteleshely Zsigmond-kori kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban A függelék a pannonhalmi hiteleshely Zsigmond-kori kiadványai közül meglehetősen sajátos szempont alapján azokat válogatta egy csokorba, amelyek jelenleg is Pannonhalmán, a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltár rendi (tehát nem hiteleshelyi!) levéltárában találhatóak. A válogatás az okleveleket nem önállóan, a hiteleshely által kiadott iratokként kezeli, hanem a jelenlegi levéltári rend egy egységeként. Ennek köszönhetően például a konvent 1426 júniusában kelt relációja nem szerepel külön tételként, mivel eredeti példánya nem maradt fenn, hanem csak a szintén a konvent által kiállított 1435. júniusi átírásba foglalva található meg.

26 A rendi levéltár 1387 és 1437 közötti anyagában található, a pannonhalmi konvent hiteleshelye — pontosabban a hiteleshelyi iroda" — által kiadott 57 darab oklevél nagyobbik része (összesen 48 darab) a bakonybéli konvent ügyében intézkedik. Ez a sajátos helyzet, hogy ti. a pannonhalmi konvent hiteleshelyi okleveleinek egy jelentős része ma is Pannonhalmán található, annak köszönhető, hogy a 13 A 22. jegyzetben idézett oklevélben: 1408. március 25. 24 A 20. jegyzetben idézett oklevélben: 1353. március 31. A sérült pecsétü oklevelek átírásáról éshitelességük kérdéséről: BERTÉNYI IvÁN: AZ írás, mint a rongált pecsétü oklevél hitelességének bizonyítéka. Magyar Herold. Forrásközlő, családtörténeti és címertani évkönyv I. Bp., 1984. 140-154. 2:1 SOLYMOSI L.: A bencés konventek i. m. 492. 26

51.sz. 27 Az oklevelek között szerepel néhány saját ügyben kelt oklevél is, mely így tartalmánál fogva semmiképpen sem tekinthető hiteleshelyi kiadványnak. Ilyenek például a 3. és 4. számú, István apát nevében az apátság jövedelmeiről intézkedő oklevelek, melyeket — mivel a hiteleshely, illetve a konvent érdekelt volt az oklevélben tárgyalt ügyletben — a hitelesség okán közjegyzői megerősítéssel is elláttak. Hasonlóképpen nem sorolhatók a hiteleshelyi kiadványok közé a 17. és 19. sz. oklevelek sem, melyek a konvent és szolgáltatónépei közötti gazdasági ügyekről intézkednek.