Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Dóka Klára: Wildner, Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band 1. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert. A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. I. k. A vármegyék névanyaga a 20. században. München, 1996. / 275–279. o.

276 Irodalom magában hordozta a hibák lehetőségét, különösen amiatt, hogy a Szerző adatai között szelektált, és elsősorban a román alakokat adta közre. MAJTÁN, MlLAN: Názvi obci na Slovensku za ostatnych dvesto rokov. Bratislava, 1972. (Helységnevek Szlovákiában az utolsó kétszáz évben) című munkája szintén helységnévtár, melyben a Szerző kutatásait az 1773-tól 1972-ig terjedő korszakra korlátozta. Körülhatárolta az általa feltárt források körét: adatait az 1773. évi Lexicon locorwnbó\, Lipszky János térképéről és helységnévtárából, Korabinszky János Mátyás 1786. évi, Vályi András 1796-1799. évi, Fényes Elek 1851. évi országleírásaiból, az 1863 óta megjelent magyar és csehszlovák helységnévtárakból vette. A kiindulópontot itt is a helynévtár összeállítása idején hivatalos szlovák nevek és közigazgatási beosztás jelentik. A vizsgált 200 év alatt egyesített, illetve szétvált települések adatai — ha a felsorolt forrásokban előfordulnak — külön-külön is szerepelnek. A kötet használatát német nyelvű, részletes bevezető segíti. A volt Jugoszláviához került települések vonatkozásában PENAVIN OLGA, MATIJEVICS LAJOS, PAPP GYÖRGY a Vajdaság helységeinek földrajzi nevei című sorozatát említhetjük, amelynek egyes kötetei 1979-1985 között jelentek meg, és a községnevek mellett a hegy-, víz- és dűlőneveket is közlik. Mivel a kutatók a kárpátaljai helynevek azonosításához semmiféle külföldi segédeszközzel nem rendelkeztek, a Magyar Országos Levéltár 1982-ben kéziratként megjelentette BUZÁSI JÁNOS: Konkordanciajegyzék az Ukrán SzSzK kárpátontúli területének helyneveihez, 1913/1968. című munkáját, mely közigazgatási beosztás szerint és ábécérendben közli az 1913. és 1968. évi összetartozó helyneveket. Szintén kéziratban maradt, és csak xerox formában került 1989-ben a nagyobb könyvtárakba GYALAY MIHÁLY magánkezdeményezésként végzett helynévgyűjtése {Magyar közigazgatástörténeti helységnévlexikon, 1723-1944), amely 12 572 nevet tartalmaz. Kiindulásnak az 1913. évi helységnévtárat tekinti, de utalással szerepelnek benne a forrásaiban előforduló puszták is. A három kötetből álló munka használata nehézkes, és különösen gond, hogy a Szerző a rendkívül bőséges felsorolásnál az egyes adatok előfordulási helyét és idejét nem jelöli meg. 1977-ben aStudia Transylvanica című sorozat negyedik köteteként látott napvilágot a kölni-bécsi Böhlau kiadó gondozásában WAGNER, ERNST: Historisch-statistisches Ortsnahmenbuch für Siebenbürgen. Mit einer Einführung in die historische Statistik des Landes (Erdély történeti- statisztikai helységnévtára. Bevezetés az ország történeti statisztikájába) című gyűjtése, majd tíz év telt el, míg Erdélyről az első hasonló munka Magyarországon is nyomtatásban megjelent. Herner János, a szegedi József Attila Tudományegyetem diák-munkaközösségével szelvényekre bontva kiadta Lipszky János mások által is használt 1806. évi térképét, és a rajta található helynevekből Erdély és a Részek térképe és helységnévtára címen teljességre törekvő kiadványt állított össze. Külön előnye, hogy a helységek a közölt térképen is azonosíthatók, szerepel az összes puszta, és szemben Ernst Wagner csak a Királyhágón túli területet magában foglaló említett müvével, a kutatás kiterjed a Partiumra, a Bánságra, Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Bihar, Arad megyékre is. (A munka felvidéki része eddig nem jelent meg.) Szintén Lipszky térképe és a Lexicon locorum a fő forrása a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország történeti helységnévtára ... 1773-1808. című sorozatának, mely-