Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Zimányi Vera: Nagy István–F. Kiss Erzsébet: A Magyar Kamara és egyéb kincstári szervek. Szerk.: F. Kiss Erzsébet. Bp., 1995. / 263–266. o.
Irodalom 265 lett feküdtek. Az irattár ezt a természetes ügyviteli egységet felbontja és annak egyes darabjait különleges alaki jegyek (az alak itt nem méretekre, hanem az iratfajtára vonatkoztatandó) szerint csoportosítja. Az egyik föcsopotot képezik a kiadmányok ... a beadmányok csoportjait rendszerint még tovább bontották, még pedig a kiállítók, a beküldök hierarchikus rendje szerint" (139.) „Az alaki sorozatok rendszere ... feldarabolta az ügyiratot; valósággal atomizálta, részeire bontotta, amikor más-más sorozatba osztotta be az ügy indító beadványt, tegyük fel egy királyi parancsot... és az ennek révén tett írásbeli intézkedések ... fogalmazványait, majd ismét egy harmadikba az utasított szervtől az ügyre vonatkozólag befutott jelentést." (140.) Változás az 1773-tól életbelépett reformmal következett be, amikor az iratok irattári rendszerének az alapegysége az akta, az ügyirat lett, az ügy elintézése kapcsán keletkezett iratok összessége. Ekkor már megjelennek az ügyosztály szerinti állagok. Lehetetlen e kamarai iratok gazdagságát, sokrétűségét áttekinteni egy rövid ismertetésben; inkább csak egyes, a számomra különlegesen érdekes iratcsoportokra mutatnék rá. A Civitatensia 50 iratcsomója és 22 kötete a Kamarának abból a törekvéséből született meg, hogy bár az 1724-ben felállított Helytartótanácshoz került a szabad királyi városok városi háztartásának vizsgálata, a Kamara igyekezett visszaszerezni régi befolyását a szabad királyi városokra. így a két kormányszék végül is megosztozott a szabad királyi városok ügyén. (E 49) Az E 53-as állag (Fiscalia, Juridica, Politico-cameralia) 221 csomónyi irata és 29 kötete a Kamara egyik legfontosabb funkciójának gyakorlása révén keletkezett. A Kamara egyik legfőbb kötelessége volt a felségjogok révén a kincstár tulajdonában lévő, illetve a kincstárt illető jövedelmek, jószágok, jog- és érdekvédelmek biztosítása. E jogok gyakorlására állították fel a kincstár jogait biztosító okmányok őrzésével és gyűjtésével foglalkozó kamarai archívumot, majd a királyi jogügyi igazgatóságot. Az Oeconomica (E 58, Gazdasági osztály) hatáskörébe a kincstári birtokok gazdálkodásának irányítása tartozott. E birtokokon a meliorációk mellett ipari üzemek, manufaktúrák alapításával kapcsolatos kísérletek, próbálkozások is folytak. (Kötélgyártás, pokróckészítés, esetleg posztógyártás, a katonaság ellátását megkönnyítő iparágak, ezenkívül selyemfonodák felállítása, elsősorban a dél-magyarországi uradalmakban). A kincstári uradalmak iratai egyes mezővárosaink fejlődésére, kiváltságaira, céhviszonyaira is jó adatokat szolgáltatnak. A Jesuitica seu Fundi Studiorum (E 65) a Jezsuita rend feloszlatását és a tanulmányi alap ügyeit intéző osztály volt. Magát a feloszlatást általában a Helytartótanács bonyolította le, a Kamarának a vagyon kezelése, a jezsuita birtokokkal kapcsolatos tevékenység volt a feladata. A Kamara átvette a rend levéltárait, könyvtárait, különös figyelmet kellett fordítania a birtokjogi okmányokra, rajzokra, felmérésekre, periratokra, a rendháztörténetekre. A Kamara vette gondozásba a rend nyomdáját, gyógyszertárait és egyéb ingó és ingatlan vagyontárgyait. De még számos más érdekes iratsorozatot kiemelhetnénk. 1785-1790 között II. József a Helytartótanácsba olvasztotta be a Kamarát. Ezután az egy tárgykörbe eső iratokat külön kútfőkbe {Quelle, Fons) sorolták. József halála után visszaállították a Magyar Kamara előző rendszerét, amely az 1790-1848 közötti években, a Kamara megszüntetéséig maradt érvényben, ugyancsak a korábban gyakorolt hatáskörökkel. Az önkényesen kiemelt témák mellett még egyre szeretnék kitérni: A Magyar Kamara levéltári hivatalára (E 102). A levéltár alapfeladatairól azt olvashatjuk, hogy tisztvise-