Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása 233 István (kb. 1901-1918) elnöki titkárok irányításával a két irodatiszt végezte. 1927 után Ágner László, majd Dr. Balogh Kálmán látták el az elnöki ügyvitelt, ügykezelést. A két Ház 1944 előtti iratai, valamint az 1956 előtti évtized nemzetgyűléseinek, országgyűléseinek az iratai ma — kevés kivétellel — nyomtatvány formában vannak az Irattári és levéltári osztály őrizetében.

23 A Nyomtatványok köteteiben kiadott országgyűlési iratok az 1860-as évek óta több sorozatot alkotnak: A) Naplók, vagyis az ülések gyorsírással készült és a naplóhitelesítő országgyűlési bizottság által ellenőrzött, szó szerinti jegyzőkönyvei, amelyeket később tárgy- és névmutatóval láttak el, majd kötetekbe fűztek (1865-1985). B) Irományok, vagyis a bizottsági és testületi tárgyalásra benyújtott királyi (kormányzói) leiratok, (1949 után az Elnöki Tanács jelentései), továbbá a törvényjavaslatok, országgyűlési állásfoglalások, bizottsági jelentések és javaslatok, különféle módosító indítványok, az interpellációkra adott miniszteri stb. válaszok hitelesen kiadott szövegei (1865-1985). C) Az 1890-1939 között kialakult gyakorlat szerint egyes kivételesen/ő«/os törvények, jelentések keletkezésének az irományait, jegyzőkönyveit utólag tematikus gyűjtemény jelleggel kötetbe gyűjtötték. Ezekből a kötetekből célszerű volt különgyüjtemenyt kialakítanunk. D) Jegyzőkönyvek, vagyis az ülések tárgyalásainak rövidített, a tárgyakat, a hozott határozatokat és a szavazások eredményét kiemelő összefoglalásai (a Képviselőházé 1865-1921 között, a Felsőházé 1940-ig). E) Külön kötet-sorozatokat képeznek 1867 óta az éves állami költségvetések és az állami zárszámadások, amelyeket 1949 óta az éves költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésnek neveznek. F) A Kormány minisztériumainak működéséről és az ország közállapotáról szóló, statisztikai évkönyv jellegű jelentések 1898-1941 között kerültek kinyomtatásra. G) Végül a Kormány 1912-1917 között nyomtatott éves jelentéseket nyújtott be a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről is. III. Az egykamarás törvényhozó testületek irattározása (1944. december 21.-1956. augusztus 1.) A II. világháború után eleinte kevés szervezeti változás történt: a Nemzetgyűlés (1947-től Országgyűlés) Elnöki Hivatala a vezető elnöki osztályfőnök irányításával központilag végezte valamennyi irat iktatását és a régi nyomtatvány- és irattár gondozását. Minden iktatmányt a szervezeti egységeknek megfelelő tárgyi csoportba (elnöki, államvédelmi osztály, számvevőség, műszaki ügyek) soroltak, és az irattári sorkönyvben feltüntetett osztály és csoport szerint helyeztek irattárba. Az 1949. augusztus 20-án hatályba lépett alkotmány, a Népköztársaság mint államforma kihirdetése jelentős változásokat hozott a törvényhozó testület munkájában és 23 Magyarország tiszti czim- és névtára. Az 1920-1943 között kiadott évfolyamok alapján, továbbáHORVÁTH LAJOS: Az „őrködő bizottság". A főrendiház szünetelésének korszaka, 1918-1926. Levéltári Szemle, 42. (1992) l.sz. 44. skk.