Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása 229 II. A Képviselőház állandó hivatali szervezetének megszervezése és működése (1869-1945) A Képviselőház tisztviselői és szolgái 1868 tavaszán folyamodványban kérelmezték hivatalaik állandósítását és az állami hivatalnokokkal egyenlő kedvezményekben való részesítésüket. Beniczky Gyula indítványára, a költségvetési bizottság javasolta, majd 1868. július 20-án az országos ülés elvi határozatot hozott a hivatalnokok állandósításáról és szükségesnek látták a Ház hivatalának egyidejű újjászervezését is, a pénzügyi bizottságot pedig utasították a tervezet kidolgozására. A költségvetési bizottság június 23án kelt egyetértő véleménye kiemelte, hogy az országgyűlésnek a törvények értelmében évente össze kell ülnie, létesült egy ideiglenes, de saját épület, továbbá „a képviselőház iratai, naplói, jegyzőkönyvei és egyéb okmányai folytonos, pontos és szigorú felügyeletet kívánnak". Az is kívánatos, hogy a Ház hivatalnokai begyakorolt, képesített, megbízható egyének legyenek, mindez pedig csak állandó hivatalnokok által eszközölhető. A november 24-én elfogadott részletes állománytábla közvetlenül a Képviselőház Irodájának főnöke, az elnöki titkár után rangsorolva javasolt egy levéltárnokot, „ki a háznak minden irományait levéltári kezelés alá veszi, azokról beadványi könyvet vezet, 's lajstromba veszi, 's a ház könyvtárát kezeli 1300 frt évi fizetéssel és 200 frt szállásbérrel." Rendelkeztek egy iktató, valamint egy kiadó — a naplókat, jegyzőkönyveket, indítványokat kezelő, a képviselőknek és más illetékeseknek elosztó és a házi kőnyomda felett felügyelő — tisztviselői állás rendszeresítéséről is. Másnap az országos ülés a Ház költségvetésével együtt a hivatalnokok és szolgák állandósítását is elfogadta, december 4-én pedig Tisza Kálmán indítványára úgy határozott, hogy a „nagyon csekély" fizetéseket pótlékkal rögtön kiegészíti, azonban a véglegesítést a soron következő képviselőválasztás után összehívandó új képviselőházra és elnökére bízza.

14 1869. április 20-ára hirdették meg az új országgyűlést, az ügy májusban került ismét napirendre. A hivatalnokok létszámát és fizetését tekintve megerősítették az előző parlament által kidolgozott tervezeteket, a levéltárnok a rangsorban a második maradt. Az elnökség által kinevezett hivatalnokokat a belügyminisztériumi tisztviselőkkel azonos fizetés és nyugdíj illette meg.

15 A Képviselőház levéltárát eleinte kényszerűségből a Nemzeti Múzeum egyik szobájában helyezték el. Egy 1848-ban és 1861-ben a Hont megyei Ipolyszalkán megválasztott volt képviselő, Okolicsányi Antal (1816-Budapest, 1888) lett a Ház levéltárnoka, aki 1866-tól 1888-ig látta el e tisztet. A levéltárnok 1869-ben kérte a gazdasági bizottságtól feladatai ellátásához „egy külön és biztos helyiség" kijelölését, mert az iktató és kiadó hivatallal egy szobában lévén nem volt elegendő tere az iratok elhelyezésére és nyugalma sem az irományok rendes lajstromozására és kezelésére. A bizottság egyetértésével és a Ház utólagos engedélyével 1870. november l-jétől 3 évre kibéreltek egy 5 szobából álló 14 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Szerk.: GREGUSS ÁGOST. VIII. köt. 247. orsz. ülés 1868. június 24. Beniczky indítványa, IX. köt. 267. orsz. ülés, 1868. július 20. Somssich Pál elnök javaslata, 324. orsz. ülés 1868. november 25., \W.Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának irományai. V. köt. 258. sz. és VII. köt. 395. sz. irományai. ? Az 1869-dik évi april 20-dikára hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Szerk.: GREGUSS ÁGOST. I. köt. Pest, 1869. 15. orsz. ülés. május 24., ill. a Képviselőház irományai. I. köt. Pest, 1869. 5. és 27. sz. irományok.