Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.

Pálmány Béla: A magyar (örvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása 227 kodnia az ülésterem rendben tartásáról és ráadásul számadásokat is vezetett a törvényhozás és a követek által felvett pénzek hovafordításáról.

7 Mindez óriási terhet jelentett a levéltárnok és egyetlen írnoka számára, de csak annyi változás történt, hogy az 1847-1848. évi utolsó pozsonyi diéta idején Paulekovich József helytartótanácsi iktatóhivatali kancellistát kinevezték az Országház felügyelőjének (Domus Regnicolaris inspector) is. Az 1848. július 2-ára Pestre összehívott első népképviseleti országgyűlés Rendszabálya is előírta, hogy a jegyzökönyvek vezetéséért és az iratok felolvasásáért felelős jegyzők „főigazgatása alatt áll az összes irattár és iroda is" (VI. szakasz 87-89.), továbbá „az ország levéltárnoka tollat vezet" a gyorsírók által készített naplóhoz, majd azt irattárba helyezik.

9 Az új Felsőháznak és a Képviselőháznak az 1756 óta működő Archívum Regni mellett immár külön irattárai, egyben irodái is létesültek, amelyek kezelték és szétosztották a folyamatban lévő ülések naplóit, irományait, röpíveit. A hivatalos lapban, a Közlönyben 1848. június 26-án Szemere Bertalan belügyminiszter által meghirdetett pályázat a „közelendö országgyűlés" miatt mind a felső-, mind az alsóháznál szükségessé váló tisztségekre két napon belül „ajánlványokkal" történő jelentkezésre szólított fel. A felsőháznál „irattár igazgatót", „irattár jegyzőt", 6 írnokot, 1 „házigazgató tisztet" és 3 teremőrt, az alsó táblánál 1 irattár igazgatót, 1 „könyv- és alirattárnokot", 2 irattári jegyzőt, 10 írnokot és 3 teremőrt kerestek, magas fizetésekért (évi 1000, illetve 1200 Pft az igazgatók, 600, illetve 800 Pft a helyettesek bére). A kinevezésekre napokon belül sor került, de egyelőre nem minden állást töltöttek be. A Felsőház első „irattárnokát" Göcz Alajosnak hívták, Suhajda György volt a „házigazgató tiszt", továbbá 2 irattári jegyző, 6 írnok és 2 teremőr alkotta e hivatal első személyzetét. A Képviselőház rangban első tisztviselője is az „irattárnok", Laskay Károly — a bécsi erdélyi kancellária hivatalnoka — lett, míg a „könyv- és alirattárnok" állását Bojthor Endre, a „házigazgató tiszt" státusát pedig Áry György töltötte be. Rajtuk kívül alkalmaztak még 3 irattári jegyzőt, 9 írnokot és 3 teremőrt is.

10 Az Országgyűlési Könyvtár történetírói eddig úgy tudták, hogy intézményük első tisztviselője, a Ház „könyv- és alirattárnoka" az 1849. június 26-án kinevezett, de a szabadságharc bukása miatt ténylegesen munkába már nem álló Vasváry Károly volt. Bojthor Endre azonban már 1848 nyarától megelőzte e hivatalban, tehát ö tekintendő az első parlamenti könyvtárosnak. Mint nyugdíjazási kérelméhez mellékelt eredeti okmányokkal igazolta, Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. július 12-én nevezte ki könyv7 ZELOVICH DEZSŐ: AZ országgyűlési naplók története. Bp., 1936. (Az Egységes Magyar Gyorsírás Könyvtára, 116.) 89. és 145. és PÁLMÁNY BÉLA: AZ országgyűlési naplók történetéből (1790-1949). A plenáris ülés. Parlamenti dolgozatok, VI. Szerk.: SOLTÉSZ ISTVÁN. Bp., 1997. 345-372. és VERES M.: i. m. 45^6. s Schematismus Inclyti Regni Hungáriáé Partiumque eidem adnexarum pro Anno 1847. Budae, 1847. 244245. 9 Az 1848. évi július 2-ára összehívott országgyűlés irományainak jegyzéke. 1. sz. iromány: A képviselőház rendszabályai. Országgyűlési Könyvtár Magyar Országgyűlések írásai Gyűjteménye. 10 Az első Magyar Ministerium összes személyzetének név és lakkönyve Pesten, 1848. 11-13., továbbá hasonló tartalommal: Az 1848. évi július 2-ára egybehívott Nemzeti Gyűlés képviselőinek 's a' Felső Ház tagjainak Név- 's lak könyve. Pesten, 1848. 3. és 18. és Közlöny, 1848. június 26.