Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
212 Tanulmányok lovas élén beiktatták tisztébe. 70 Újabb kérelmeire és Althan főkapitány, valamint a magyar tanácsosok közbenjárására azonban augusztus 5-én Mátyás főherceg a Haditanácsból kiadott levelében — az uralkodó belegyezésével — még ezt a második büntetést is enyhítette. 71 Tekintettel arra, hogy 1603 telén Pethő birtokait a tatárok kirabolták, továbbá 1600 szeptemberétől több mint két esztendőn keresztül fogságban sínylődött— miközben egyes családtagjai vagyonából kiforgatták 72 —, esztergomi három éves szolgálatából két esztendőt elengedtek, a harmadik hátramaradt részét pedig Nádasdy Ferenc dunántúli kerületi főkapitány (1598-1604) parancsnoksága alatt kellett öt lovassal leszolgálnia. Miután igazolását erről 1604 márciusában Mátyás főherceg elfogadta, 73 Pethő öt esztendő után ismét hazatérhetett szlavóniai birtokaira. 74 A katonáskodással azonban — az 1605. évet kivéve, amikor a Pokupskóban állomásozó báni csapatok kapitánya volt {„Sacrae Caesareae Regiaeque Maiestatis inpraesidio Pokwpzkij capitaneus") — hamarosan végleg felhagyott, s ezután a horvát-szlavón rendek legmegbízhatóbb követeként látogatta az 1610-1620-as évek magyar országgyűléseit, hogy azután élete végén varasdi alispánként írja meg nevezetes magyar krónikáját. 76 * * * A Babócsát 1600-ban feladó német és magyar végváriak feletti ítélkezés— miként a fentiekben megismertük— megszilárdult jogszokások és gyakorlat szerint két önálló bíróság: az Udvari Haditanács által delegált bécsi haditörvényszék és a magyar országgyűlés különleges ügyekben egybehívott ítélőszéke előtt zajlott. Már ez az eset is megerősítheti azon benyomásunkat, hogy Szegő Pál a végvárrendszer történetéről írott összefoglalójában túlságosan leegyszerűsítette és néhány eset alapján sematizálta a kérdéskört, amikor a következő szavakkal fogalmazott: „Az árulási, vagy kötelességmulasztási ügyeket külön delegált bíróság tárgyalta Bécsben, melynek tagjai vegyesen magyarok és németek. Őfelsége hadi és jogi tanácsosai voltak. A királyi jogügyek igazgatója elnökölt a tárgyalásokon, amely mindig a magyar törvény szerint folyt ...'" 71 Az alábbiakban ezért azt a fejlődési folyamatot igyekszünk nyomon követni, mely a végvárfeladók feletti bírásko1603. jan. 6. ..Obrister von Althan wirdt erinclertt, das Petheo Görgeti mitt eltlichen Pferdten Zu Gran dienen Soll. " ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 209. fol. 105. Vö. még a többiek számára adolt uralkodói kegyelemre: Uo. fol. 390. (jan. vége) és fol. 392. (febr. 15.) 7 ^NSBR5142. " „Feol tatoth torokkal lesik es Zomihozzak az en veremét es halalomath ... Mihelen ez a Niomorusag reám essek, mindiúrt mind hazatmath, Ladaimath. Almanomokath feol teortenek es vgij bijtanglottak mindent kedwek Zerenth el." MOL P 235 Pethő es. It. Mise. No. 721. (1602. jún. 25., Pozsonyi tömlöc.) Vö. még NSBR4951. 73 ÖStA KA HKR Aktén Reg. 1604. Maiz No. 126. tol. I. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd 212. fol. 402 74 1604. május 19-én már Iváncon (Várasd m.) tartózkodott: MOL P 235 Pethő cs. It. Mise. No. 729. Vö. még Uo. Ant. Mise. No. 902. Ugyanakkor 1604. június közepén Balogh János— ha valóban róla van szó — kapitányi rangban Bolondvárott szolgált. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 211. fol. 526. Vö. még Uo. Reg. Bd. 212. fol. 133. " NSB No. nélkül és R 4705., illetve R 4773. 76 MORVÁI I.: i. m. 25-28., MOL P 235 Pethő cs. It. Mise. No. 740., 756. és Uo. Ant. Mise. No. 947-948. SZEGŐ PÁL: Végváraink szervezete a török betelepedésétőt a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593). Bp. 1911.349-350.