Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században 183 rekesztették ki maguk közül az attól eltérő személyeket, és büntették meg oly módon, hogy ezáltal a társadalmi közösség-csoport összes tagját figyelmeztessék a közösség által általánosan elfogadott értékrend megtartására.

266 Ezen belső értékrend fenntartása miatt minden saját szabályai által behatárolt társadalomban kialakult egy bizonyos „belső ellenőrzés", ami ezt a társadalmi értékszabályt felügyelte és egyben életben tartotta. Ha elfogadjuk azt, hogy a városban élő polgárok között kevesebb alkalommal történtek a fentebb felsoroltakhoz hasonló esetek, akkor az részben azzal magyarázható, hogy a város „belső kontrollja" nagyobb volt, a város lakói oly nagyon figyelték egymást, hogy a lebukás veszélye jóval nagyobb volt, hogy azt meg lehetett volna kockáztatni. Másrészt a városi lakosság figyelme a katonákkal szemben jóval alaposabb lehetett. Erre abból következtethetünk, hogy a polgári lakosság elszigetelődése — melyet a gyakori összetűzések és a házasodási szokások jól illusztrálnak —, ebben az esetben úgy működött, hogy jobban ellenőrizték a katonasággal valamilyen kontaktust tartó polgártársukat. Jobban feltűnt, ha valaki olyan csoporttal tartott fenn bármilyen kapcsolatot, amely a városi lakosság által elfogadott ideális életmódtól eltérő szokásokkal rendelkezett. Kiváló példaként kínálkozik számunkra az az ügy, amelyet a tanács szükségesnek tartott külön feljegyezni a kizárólag a már letárgyalt bűnügyeket és a közösség okulására végrehajtott ítéleteket tartalmazó jegyzőkönyvébe a hódoltságból Kassára költöző katonafeleség, Ilona asszony esetéről. Tették ezt annak ellenére, hogy noha az asszony — mint az a kihallgatott polgárasszonyok vallomásaiból kiderül — ártatlan volt, de a korábban elítélt és a bakó által a Hernádba fojtott Hegedűs Mátyásnéval élt egy házban, aki a tortúra alatt Ilona asszony ellen vallott.

267 A polgárjoggal rendelkező ifjabb Borbély Andrást pedig azért zárták ki a borbély céhből, mivel gyanús kapcsolatokat tartott fenn német katonákkal, akik kíséretében — a tanúk állítása szerint — éjjel egy bizonyos Dorottya asszonnyal együtt jött ki a lakószobájából, majd onnan menekülve távozott.

268 A koraújkori Magyarország legnagyobb kihívása, vagyis a török veszély azonban mindezek ellenére rákényszerítette a város lakosságát, hogy a katonasággal mindenképpen együtt éljen.

269 Ám a sorozatos összezördülések, a polgári, illetve a katonai társadalom közötti ellentétek ellenére a hadsereg új migrációs forrást is jelentett. A saját reprodukciójára képtelen város eddigi lakosságpótlását a környék falvai, esetlegesen más országokból érkező betelepülők, majd a 16. században főként a hódoltsági mezővárosokból tömegesen a biztonságosabb királyi Magyarország településeire menekülő polgárok biztosították." ° A 16. század során azonban Kassán is megfigyelhető, hogy a hagyományos bevándorlók mellett a katonáskodás után sokan a polgári életet választották. A hadiipari műhely és a nagylétszámú katonaság nem csak a városi és a környező falvak népességének nyújtott munkát, hanem a sereggel érkező más kézműveseknek is, akik ellen a város saját céhszervezetei védelmében gyakorta panaszkodott a főkapitánynál és az uralkodó^ DÜLMEN. R. V.: A rettenet színháza, FOUCAULT, M.: Felügyeletes büntetés, 46-96. 267 AMK H W/2, sce. I. fol. 41. 1565. márc. 27. 268 Uo. fol. 64. 1570. márc. 14. 269 Kassa panaszaira, melyet Pethö János ellen nyújtott be. I. Ferdinánd 1558-ban csak oly módon tudott válaszolni, hogy a katonaság állandó jelenlétére a városban szükség van. de figyelmeztetni fogja a főkapitányt. hogy a város jogait tartsa tiszteletben. AMK Schw. No. 1916. 270 . GRANASZTÓl GY.: A városi élet keretei, passim, ÚJVÁR] Zs., .!.: Kassa polgárságának etnikai és politikai változásai, illetve a szegedi diaszpóráról SZAKÁLY F.: XVI. század (Szeged története), különösen az 552570. oldalak között, és újabban UŐ: Mezőváros és reformáció, 172-210.