Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
168 Tanulmányok helyzetben valamelyest bele kellett avatkozniuk a városi önkormányzatba. A katonaság és a polgárság együttéléséből fakadó kihívások és a (mindkét fél számára szükséges, sőt még a polgárság számára is különféle előnyökkel járó 178 ) védelmi rendszer működtetéséhez elengedhetetlen együttműködés miatt pedig olyan modus vivendit kellett létrehozniuk, ami mindkét fél által elfogadható kompromisszumok hosszú sorát jelentette. Noha ezek az ilyen megoldások természetéből fakadóan nem elégítették ki egyik fél teljes megelégedését sem — amiről a város vissza-visszatérő panaszai, továbbá a kamara és a főkapitányok hatáskörszélesítő próbálkozási árulkodnak —, mégis a Kassa és a felsőmagyarországi városszövetség alkotta politikai háttér, illetve a város stratégiai szerepének második sorba szorulása miatt e tekintetben a 16. században nem mutatkoztak azok a jelek, amelyek például a magyarországi erődvárosi fejlődés mintájául szolgáló Győr esetében mutatkoztak. A főkapitányok és a kassai szenátus viszonyát egyetlen konfliktusforrásként a vallásügy tudta oly mértékben megrontani, hogy emiatt komoly összetűzésekre került sor. Az öt város korán a lutheri elveket valló hitelvekhez csatlakozott, a 15. század óta fennálló felső-magyarországi városszövetség egyházi vezetői és presbiterei jelenlétében megalkotott Confessio Pentapolitana pedig a reformáció történetének egyik fontos alapokmányává vált. 179 Kassán a lelkészi állásra az 1531-ben meghívott Dévai Bíró Mátyást Szalaházy Tamás egri püspök Pekry Lajos huszárjaival fogatta el, és hurcoltatta el a polgárok nyílt ellenkezése mellett. 180 Az itt székelő főkapitányok, úgy is mint a Habsburg uralkodók hatalmának helyi megtestesítői (királyképe) instrukcióiban eleinte mindig szerepelt a vallás ügye. Ahogy Feledy Eustákot, úgy Dersffy Istvánt is arra kötelezték, hogy a luteránus és más reformált felekezet követőit a püspököknek eretnekekként szolgáltassák ki, továbbá minden erejükkel védelmezzék a Kassán még megmaradó szerzeteseket és katolikus papokat. 181 Közülük Feledy és Zay Ferenc esetében rendelkezünk adatokkal arról, hogy a várossal összetűzésbe kerültek. A kapitányok fellépése a város által elismert lelkészek ellen mindkét esetben óriási felzúdulást váltott ki és a főkapitányoknak katonai eszközöket kellett igénybe venniük, hogy a rendet fenntarthassák. A mélyen katolikus Feledy Eusták Konrád Henkel kassai német lelkész ellen lépett fel, 182 de a valódi botrányt a szintén lutheri hitelveket valló Johann Sommer és tanítványa. Bornemissza Péter elfogatása okozta. Mestere bebörtönzése elleni tiltakozásul Bornemissza azt a csínyt eszelte ki, hogy a katolikusok kigúnyolásaként angyalként bukkan fel a szobájában imádkozó Feledy előtt. A tréfát nem értő főkapitány azonban tettlegesen bántalmazta őt, majd Sommerhez hasonlóan fogságba vetette. Az esetre később is szívesen visszaemlékező Bornemisza Pétert börtönéből saját verziója szerint „Az angyal vivé ki", hiszen a tömNÉMETH I.:Végvárak, városok, hadseregszállítók. Nem véletlen, hogy éppen a kassaiak kérték, hogy a Szepesi Kamara székhelye a városban legyen. AMK Schw. No. 2807. KEMÉNY L.: Reformáczió Kassán, 14.. ZovÁNYl J.: A reformáczió Magyarországon, 261-263., BRUCKNER GY.: AZ 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés. A kassaiak az eperjesiekkel együtt többször is kérelmet nyújtottak be az uralkodóhoz a bebörtönzött Dévai kiszabadításáért. ZovÁNYl J.: A reformáció Magyarországon, 96-98., KEMÉNY L.: Reformáczió Kassán, 10-11 1 KÁRFFY Ö.: Adatok Kassa történetéhez, 466., AMK Schw. No. 1780. " KEMÉNY L : Reformáczió Kassán, 65.
