Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

156 Tanulmányok A város belső ügyeibe már a Hans Katzianer királyi főhadparancsnok Szapolyai János ellen vezetett hadjárata idején beleszólt a katonai vezetés. Hadjárata idején a szabad királyi városokban már hosszabb ideig állomásozó katonaság ellátásához szükséges pénz előteremtésére a kapitány a városok jövedelmeiből minél többet kívánt saját kezelésébe vonni. A Magyar Kamara többek között a kassai harmincadok jövedelmét kénytelen volt Katzianer megbízottjának átengedni, amelyet így teljes mértékben a hadsereg ellátására fordíthattak, noha addig rendszeresen egy-egy kassai polgár töltötte be a harmincados tisztét. Tholnay Gergely kassai harmincadellenőr 1533 vége felé már arról értesítette a kamarát, hogy a város harmincadbérlete hamarosan le fog járni. A kassaiak ugyan kérték, hogy továbbra is ők bérelhessék a harmincadjövedelmet, de a főhadparancsnok a bérleti jogot Sebastian Krupek lőcsei polgárnak adta át, aki saját emberét küldte el harmincadósnak. A kassaiak ezt ugyan nem tudták megakadályozni, de állandó panaszaikkal és az együttműködés teljes megtagadásával nehezítették meg az új harmincados dolgát.

84 Krupek megbízottja, Kari Kroger kassai harmincados pedig nem is a kamarának, hanem közvetlenül Katzianernek számolt el a kassai harmincad jövedelmeiről, és tett javaslatokat a pénz további felhasználásáról.

85 Az állandó helyörséggel és Kassa főkapitányi központtá alakulásával a város és a főkapitányok közötti viták a 16. század közepétől kezdve egyre gyakoribbá váltak, mindenekelőtt a város házainak használata és a felettük való joghatóság kérdésében. Feledy Eusták és a város vezetésének feszültségekkel terhes kapcsolatában ez volt az összeütközések egyik forrpontja. Báthory András és Honorius Königsberg királyi biztosok ezért azt javasolták, hogy a főkapitány hatáskörét a jövőben ne növeljék tovább, mivel ez még jobban kiélezi a felek közötti viszályt, amit a kapitány egyenesen úgy jellemzett, hogy a város nagyobb veszélyben van a belső, mint a külső támadástól.

86 A főkapitány és a város közötti ellentétek arra vezethetők vissza, hogy a kamara a hadszertár és a hozzá tartozó műhelyek kialakítása miatt egyre több épületet vásárolt meg a várostól. Mindemellett a különböző okok miatt az uralkodóra szálló házakat is elsősorban katonai célokra hasznosították, ezzel egyre több lakóépületet vonva ki a város joghatósága alól. Az egyre nagyobb számú katonaságnak az élelem, illetve a hadianyagok raktározása és gyártása miatt újabb és újabb épületekre volt szüksége. Ezen új igények kényszerítették arra Feledyt, hogy egy Kassán lévő malom lőpor őrlésére is alkalmassá tételét javasolja az uralkodónak, egyúttal indítványozta, hogy a városban lévő telkeken olyan épületet építtessen, amely lőpor és ágyúk készítésére egyaránt alkalmas lenne.

87 Kassa 1556. évi leégése aztán jó alkalomként kínálkozott a kapitány számára, hogy az üresen álló házak egy részét, főként a reformáció elterjedése következtében szerzetes nélkül maradt kolostorokat a katonaság hasznosítsa. Az ezt követő években egyre több olyan adatra bukkanhatunk, amelyben a hadszertár részére alkalmas házakat vásárolnak meg a várostól. Az 1550-es években Kassára rendelt Bricius Schömát ágyúöntő részére Nádasdi Tamás nádor kért műhely számára is megfelelő házat,

88 a nürnbergi származású Hans Schmidt királyi hadszertárnok pedig Niklas Rippitzer és a választott község más tagjainak ajánlásával, R4 MOL E 41 (Litt. ad cam.) 1533. No. 4., 6., 1534. No. 6., 9. £5 MOL E 204 (Miss.) Kroger, Karl-Katzianer. Hans. Krakkó, 1534. jan. 20. 86 HKA HFU RN 5. 1555. febr. fol. 54-57. 87 MOL E 211 (Lymb.) 11. Ser. 24. t. fol. 56-61. 88 AMK Schw. No. 2122., MOL E 211 (Lymb.) 111. Ser. 22. t. 17. sz.