Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
152 Tanulmányok megjelentek bizonyos erödvárosi jellemzők, hiszen ezek mindegyikében hasonló folyamatok mentek végbe. A belső-ausztriai városok közül például a legnagyobb mértékben megerődített Graz külvárosait is ebben a korszakban pusztították el, ahol megtiltották, hogy a városfal mellett építkezzenek, továbbá a külvárosok házait is a föld színével tették egyenlővé — ahogy azt Poppendorf és Salm Kassa esetében javasolta. 56 A városokban állomásozó állandó helyőrségek kialakulása együttjárt olyan, a katonák beszállásolásával összefüggő problémákkal, ami nem csak Magyarországon, hanem Európa más országainak városaiban is komoly gondként jelentkezett. A polgárok házaiban elszállásolt katonák a 16-17. század folyamán jelentős mértékben megerődített 57 német városokban nagy gondot okoztak. A kereskedőcsaládból származó, ámde a 17. század első felében a kortársak előtt leginkább hadtudományi munkáiról ismertté váló Joseph Fürttenbach, Ulm város építésze, általános architektúrával foglalkozó munkájában mind stratégiai okokból, mind pedig a város érdeke miatt fontosnak tartotta, hogy részben a kapuknál, részben a bástyákon külön kaszárnyákat építsenek. Elképzelései szerint a városban szerteszét beszállásolt katonák nem képesek megfelelő hatékonysággal védeni a várost, mivel veszély esetén gyülekezésük zavart okoz és csak igen lassan tudják őrhelyeiket elfoglalni. 58 A hadmérnöki tudását Itáliában megszerzett Fürttenbach ezért azt ajánlotta, hogy a kapunál egy 80-150 főt befogadó erődöt, a védműveken pedig a legénység, illetve azok családjai részére kisebb kaszárnya jellegű házakat létesítsenek. 59 A spanyolországi Rojas lakói a 16. század végén, Würzburg tanácsa pedig 1654-ben fordult hasonló javaslattal a rendekhez. 60 A bécsi katonai vezetés a 16. században igen nagy létszámú katonaságot rendelt Kassára. Az itt állomásozó helyőrség létszáma a békeéveknek tekinthető időszakokban a kezdeti 300-400 főről egészen a 600-800 fős átlaglétszámig kúszott fel. Hadjáratok idején, illetve a lengyelországi politikai helyzet miatt a szintén a háborús évek közé számítható 1570-es évek közepén-második felében pedig elérte, sőt meg is haladta a 2000 főt is. 61 A nagy létszámú őrséget az 1577. évi haditanácskozás után sem csökkentették az 1580-as években átlagosnak tekinthető 800 fő alá, amikor pedig a Schwendi által képviselt védelmi szisztéma érvényesült a Rueber-féle offenzív elképzelésekkel szemben. 62 A Kassán állomásozó katonaság létszáma a főkapitánysághoz tartozó várak közül az elsők közé emelte a várost. 1576-ban a felső-magyarországi haderő legnépesebb helyőrsége a kassai volt, és 1582-ben sem regisztráltak több katonát a régió más végváraiban. Az ide rendelt katonák létszámadatai a 16. század utolsó harmadában a többi főkapitányi székhelyek közül is kiemelkedően magasak. 63 Ugyan pontosan nem tudjuk, hogy mennyi kaVALENTINITSCH, H.: Innerösterreichische Stadte. 184. Vö. SlCKEN. B.: Residenzstadt und Fortifika Hon, 131. LAVEDAN, P.-HUGUENEY, J.-HENRAT, PH.: L'urbanisme, 4. ZUCKER, P.: Fürttenbach, Joseph, 604-605., FÜRTTENBACH, J.: Architectura universalis, 9-11. Itáliai utazásairól első, és leghíresebb müvében számolt be kortársainak. FÜRTTENBACH, J.: Newes Itinerarium Italiae. FÜRTTENBACH, J.: Architectura universalis, 9-11. SlCKEN, B.: Residenzstadt und Fortifikation. 134., MUNOZ, A. C: Cittá e difesa, 98-99. A Kassán állomásozó katonaság létszámadatait Pálffy Géza adatainak segítségével állítottam össze. A pontos kimutatást tartalmazó táblázatot 1.: NÉMETH [/.Végvárak, városok, hadseregszállítók. GEÖCZE I.: Hadi tanácskozások. PÁLFFY G.: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer, 154-156., 159-192.
