Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

138 Tanulmányok A táblázat adatai szerint 1549 és 1559 között hét év alatt a kamara összesen 5891 forint 47 dénárt fizetett ki Trencsén várának költségeire. Ez évente átlag 841 forint 63 dénár, ami az 1549-1553 közötti évek trencséni éves átlagbevételének 34,7%-ának felel meg. Azt azonban nem állíthatjuk, hogy csak ennyit utalt ki a kamara, hiszen sajnos 1555 utánról nincs Trencsénből számadáskönyv, ami alapján össze lehetne vetni az adatokat. (Érdekes, hogy a trencséni számadáskönyv csak 1549-ből tartalmaz adatot a kamarától kapott összeg egy részére, azonban az építkezésre kiutalt összeget nem említi, aminek az az oka, hogy ezt közvetlenül a kapitány kapta meg.) Ha megvizsgáljuk, hogy milyen célra adott pénzt a kamara, akkor kiderül, hogy a legtöbbet a tizedek bérletére fizetett ki: 3051 forint 34 dénárt, az összkiadás 51,8%-át. A második legtöbb kifizetés értelemszerűen a várbeli építkezések költségére történt: 2263 forint, 38,4%. Zsoldra elenyészően keveset fizetett a Magyar Kamara, két alkalommal összesen 200 forintot (3,4%), aminek az a magyarázata, hogy a katonák fizetségét többnyire az Udvari Kamara utalta ki. A Magyar Kamara egyébként a vár magánkézre kerülte után is rendszeresen utalt összegeket a vár fenntartására.

147 Egy 1572. évi várjegyzék szerint a Trencsén várában állomásozó 5 magyar lovas és 20 magyar gyalogos fizetségére utalta ezt a pénzt a Magyar Kamara.

148 Egy 1583-ban készített kimutatás szerint 1564 és 1578 között évente az uralkodó rendeletére 800 forintot fizettek a vár költségeire, majd 1579-től már csak 400 forintot. 1564 és 1583 között összesen 13 324 forintot utaltak ki erre a célra, ezeket az összegeket a trencséni, illavai és puchói harmincadokból fizették ki.

149 Ennek az lehet a magyarázata, hogy a birtok elzálogosításakor tisztában voltak azzal, hogy a várban az uralkodó által meghatározott számú katonaságot (összesen 40 fő) a zálogbirtokos az uradalom bevételeiből képtelen eltartani, ezért volt szükség — az ekkor már felére csökkentett tizedjövedelmeken kívül — külön pénzbeli juttatásra is. A várbirtok gazdálkodásának mérlege Végigtekintve a vár bevételein és kiadásain, az alábbaikban lehet összegezni a trencséni uradalom gazdálkodásának összetevőit. /. Az uradalomhoz tartozó földesúri bevételekből az alábbiakból folyt be jövedelem: 1. cenzus: - termények: a búza 10,5%-a, árpa 64,5%-a, zab 26,5%-a, komló 100%-a, köles 21,5%-a, hüvelyesek 33,3%-a, kendermag 100%-a, sertés 74%-a, sajt, vaj, szárnyas 100%-a; -pénzbevételek: 1543-46-ban 17,4%, 1549-53-ban 17,1%. 2. vám: -pénzbevételek: 1543^6-ban 5,26%, 1549-53-ban 3,4%. 3. malmok: -termények: búza 1-3%, köles 15,5%; sertés, szalonna 18,3%; -pénzbevételek: 1543^6-ban 1,2%. MOL MKA E 554 Városi és karn. ír. Szalay gyűjt. 1725. tsz. fol. 327. Vö. 24. jz. MOL MKL E 41 Litt. ad cam. 1583. No. 83.