Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

108 Tanulmányok tőén ismerünk trencséni provizort. aki egyben várnagyként is szolgált. 1520-ban említik azt a Muthnazky (vagy Muthna) Gergely „castellanus castri Trinchiniensis"-t, aki 1523ban már mint „provisor curiae castri Trynch" szerepel. A két tisztséget valószínűleg egyszerre viselhette, mert egy 1524. évi oklevélben már ismét „castellanus castri Trinchiniensis^-nek nevezték/"' A vár 1528. évi ostroma és Ferdinánd kezére kerülte utáni időszakról a birtokigazgatást illetően nem rendelkezünk forrásokkal. Jószerével csak a várkapitányokat ismerjük: először Hans Katzianer (1528-1531), majd utána Georg Raisczer (1531-1534), Gábriel Kraytzer, császári és királyi tanácsos, Alsó-Ausztria helytartója (1534), végül Ryby Sebestyén (1534-1535) látta el a parancsnoki tisztet."'

4 A vár gazdasági irányítására is valószínűleg ők viseltek gondot, bár a meglehetősen kaotikus, polgárháborús viszonyok miatt ténylegesen nem igen működhettek közre. A várbirtok igazgatása a Thurzók idejében 1535 és 1549 között a várat a Thurzó család birtokolta. A család legprominensebb személyisége, Thurzó Elek a trencsénin kívül még több tucat jelentős váruradalmat birtokolt: Alsó- és Felső-Magyarországon mintegy 13 vár volt az övé, köztük Bajmóc, Sempte, Galgóc, Likava, Szepes stb.' A Thurzók már a század első felében is kiterjedt birtokigazgatási és pénzkezelési szervezetet tartottak fenn. Ennek a szervezetnek a nyomaira elsősorban a fennmaradt számadásokban bukkanhatunk. (Már a számadások léte és fennmaradása is bizonyítja a komoly adminisztrációs szervezet működését.) A Thurzók idejéből Trencsénre vonatkozóan fennmaradtak építkezési számadások (1535—1543), borelszámolások (1543-1546)"

17 és pénzelszámolások (1543-1546).

,8 Ez utóbbiak pedig Galgóc és Sempte várakra vonatkozóan is megmaradtak.

39 A számadások alapján felvázolható igazgatási és pénzkezelési rendszer szerint a Thurzó birtokok központi irányításában közreműködött külön pénztáros (dislributor pecuniarum), tárnokmester (tavernicus) és titkár (secretarius) is. embereiket. A harmadik pont szerint a kapitányok a várban őrzött és Szapolyait érintő privilégiumokat maguknál tarthatják, csak a Trcncsén várát es a vármegyét érintő okleveleket és regisztrumokat kell átadniuk. Státny Okresny Archív v Trenőíne. Magistrat Mesta TrenCína. Listiny. Cista III. Fasc. 10. No. 15. " IVÁNYl BÉLA: Trencsén vármegye levéltárai a vármegye múltjára vonatkozó, főleg középkori oklevelek szempontjából. 1-4 közi. LK. 15. (1937) 239.. 233.: LK. 16. (1938) 244. ^KENYERES. 1995. 12. 28. jz. ^ DEMKÖ K. : i m. 213.: ACSADY IGNÁC: Régi magyar birtokviszonyok 1494 1598 Rp.. 1894. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XVI/3) 42. 3f

" MOL MKA F 196 Thurzó cs. lt. Irr. Fasc. 12. Tol. 149-159. "Uo. fol. 545-547. n Uo. fol. 573-580. yj Uo. fol. 539-545.. fol. 563-572. A fenti elszámolások tartalmazzák még a Thurzók által béreit harmincadok bevételeit és kiadásait is (1543-1546). Ezek a számadások történetírásunk számára nem voltak teljesen ismeretlenek. Maksay Ferenc Galgóc vár elszámolásának néhány tételét ismertette a magyarországi nagybirtokokról szóló müvében (MAKSAYF.: i. m. 28.. 30). ám részletes feldolgozására még senki sem vállalkozott.