Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

102 Tanulmányok — várőrsége miatt. Mindezt igazolja, hogy Trencsén várát ebben az időszakban feltüntetik valamennyi ismert végvár- és zsoldlistán. 1564-ben az új uralkodó, I. Miksa elzálogosította Trencsén várát és birtokát a korábbi zálogos Székely Magdolna lányának (a néhai Thurzó Elek mostohalányának): Széchy Margitnak. Széchy 1576-ban lányai férjeinek Lobkovici Poppel László királyi főkapitánynak és Ernfried von Ortenburghnak hagyományozta fele-fele részben Trencsén várának zálogjogát. Poppel László zálogjogát 1582-ben eladta Gymesi Forgách Ferencnek. Forgách sem volt sokáig Trencsén birtokosa, mert 1594-ben zálogjogát Illésházy Istvánnak adta tovább, aki a birtokot 1600-ban jelentős summa lefizetése fejében örökjogon is megszerezte. Leszámítva egy rövid periódust, amikor az uralkodó Illésházy híres pere után 1604-ben konfiskálta a birtokot, majd az ismert bányavállalkozónak és réznagykereskedőnek. Henckel Lázárnak adományozta,

6 Trencsén végleg magánkézre, az Illésházy család tulajdonába került. A várbirtok helye a magyarországi uradalmak „rangsorában" A várbirtoki gazdálkodás szempontjából döntő fontosságú volt, hogy mekkora uradalom tartozott a várhoz. Lényeges volt, hogy mennyi település, hány adózó porta és ház alkotta a birtokot, és mekkora volt annak kiterjedése. A11. századtól a 13. század elejéig még az egész megye területe egyetlen királyi uradalmat alkotott, melynek központja a trencséni vár volt. A királyi birtokok eladományozásával fokozatosan csökkent a várhoz tartozó települések száma és a 15. század elejére Trencsén már csak egyike — igaz továbbra is az egyik legjelentősebb — a Trencsén megyei váruradalmaknak. Birtokait először 1439-ben sorolják fel. ekkor a trencséni várhoz Trencsén és Léva (Illava) városokon kívül 29 falu tartozott. A tartozékok száma a század folyamán egyre fogyott, különösen akkor, amikor kivált a trencséniböl a lévai (illavai) uradalom. 1493-ban már csak Trencsén város és 14 falu, valamint 12 részbirtok alkotta a várbirtokot.

7 A 16. századi birtokviszonyokról elsősorban a dikális összeírások és urbáriumok alapján tudunk képet kapni. Az 1532. évi dikális összeírás szerint csökkent a birtok nagysága, az eddigi 27 településből már csak 23 szerepel az uradalom részeként.

8 A csökkenés a kaotikus, polgárháborús viszonyok számlájára írható.

9 Trencsén városa pedig tulajdonképpen kikerült az uradalom fennhatósága alól. A város már Mohács előtt különböző uralkodói privilégiumokkal rendelkezett, melyeket Ferdinánd még 1528-ban megerősí6 Magyar Országos Levéltár (= MOL) Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma (= MKA) E 205 Acta cameralia 12. cs. 49. t. Henckel Lázárnak Trencsén. Surány, Likava és Körmend várakba tültént beiktatásának iratai, 1604. 7 FEKETE NAGY ANTAL: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. FV. köt. Trencsén vármegye. Bp., 1941. 13-14., 80-81. 8 A podmanini Podmaniczky-család levéltára. I-V. köt. Szerk.: LUKIN1CH IMRE. Bp., 1937-1943. (= Podmaniczky Okit.) II. köt. 458^59., 461^64., 470. 9 1532. január 29-én Fyzesmegyeri Imre jogügyigazgató jelenti a Magyar Kamarának a Trencsén megyei dica erőszakos elfoglalása miatt Kozka Péter elleni hatalmaskodási per megindítását, és a perben való működésének költségeire pénzt kér. MOL Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Levéltára (= MKL) E 41 Litterae ad cameram exaratae (= Litt. ad cam.) 1532. No. 7.; 1532. március 16-án Macedóniai Miklós Koczka Péter Trencsén és Illava környékén elkövetett hatalmaskodásairől tesz jelentést a Magyar Kamarának. Uo. 1532. No. 23.; 1532. május 18-án pedig Theleky Pál dicator a Trencsén megyei dica behajtásának nehézségeiről tesz jelentést. Uo. 1532. No. 39.