Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Dominkovits Péter: Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból : válogatás Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa levelezéséből, 1914–1944 / 93–134. o.

94 Dominkovits Péter elhatározott, s vajúdó várostörténeti monográfia megiratását, az ahhoz szükséges költségek fedezését. 3 A határozat megvalósulására, Házi szakmai terveinek, munkáinak megjelente­tésére a város nagy formátumú polgármestere, a főlevéltárossal jó kapcsolatban lévő Thur­ner Mihály személye jelentette a biztosítékot. Házi a város közéletében már 1919. január elején tudományos publikációval jelentke­zett; a Soproni Naplóban levéltára Árpád-kori okleveleit mutatta be. 4 1921-től 1943-ig 13 kötetben közzéadott oklevéltárára a történész szakma azonnal felfigyelt, s 1922-től a köte­teket a Századokban Mályusz Elemér, Kring (Komjáthy) Miklós, illetve Mollay Károly is­mertette. 5 A későbbi munkák alapjául szolgáló elismert forráskiadás ugyanakkor nagy ál­dozatot követelt, az önálló nagyobb lélegzetű történeti feldolgozások elmaradását jelentette. E tényre a volt évfolyamtárs, jóbarát Hajnal István 1931-ben hívta fel Házi figyel­mét. „Nem tudnál valami feldolgozást produkálni, kiadványaid mellett? Az általános be­csülés, miben részed van itt, nem érvényesülhet eléggé olyankor, mikor annak külső jelei kerülnek szóba, mert mindjárt jönnek az érvek, hogy nagyobb feldolgozó munkáid nincse­nek még... Nem szabad semmibe venned a fennt jelzett szempontokat, nemcsak magadról van szó, hanem ottani missziódról is." 6 Ez utóbbi mondattal Hajnal István Házi kora szemléletétől is felerősített emberi magatartásának egy mélyebb összetevőjére is rátapin­tott. A főlevéltáros ugyanis missziós feladatként fogta fel tevékenységét és Nyugat­Magyarország történeti múltjának feltárását. A várt nagyobb feldolgozás, Sopron város kö­zépkori egyháztörténete csak 1939-ben jelent meg. 7 De az életműben a későbbiekben is a forrásközzéadás dominált. A munkás életút a dualizmus legjobb tudósait idéző értékes levelezésben is végigkísér­hető. Az alábbiakban e dokumentumanyagból, s annak is ún. „tudóslevelezés" részéből válogatok. Találhatók közöttük hivatalos levelek (pl. Csánki Dezsőtől), szakmai megkere­sések, segítség kérések (pl. Gulyás Pál, Ha Bálint, Sztripszky Hiador „tollából"), a kap­csolatrendszer fenntartását szolgáló, tiszteletet kifejező üdvözlések, jókívánságok (Angyal Dávid, Szekfű Gyula), miként egykori tanárok, volt évfolyamtárs baráti hangú levelei is (Angyal Dávid, Fejérpataky László, Varga Endre). (Ez utóbbi „csoport" legnagyobb és legjelentősebb része Hajnal István Házi Jenőhöz írott 46 levele, melynek publikálása a tar­talmi, terjedelmi kereteket szétfeszítené. E szorosan összefüggő, döntően két időszakból — a lipcsei egyetem ösztöndíjasa, az Esterházy család levéltárosa — származó leveleket a ké­sőbbiekben egybefüggően szeretném megjelentetni.) E válogatás érzékelteti a szinte egy­személyes vidéki tudományos intézetként tevékenykedő Házi szakmai kapcsolatrendszerét — döntően annak országos jelentőségű vonásait —, adatokkal szolgál a XX. század első felének tudománytörténetéhez, az 1920—1940-es évek historiográfiájához és levéltártörté­netéhez. 8 S a források olvasásakor azt sem szabad feledni, hogy ezek egyben kordoku­mentumok is. A forrásokat a rövidítések [ ]-es feloldásával, betűhíven publikálom. A levelekben szereplő történeti személyeket (pl. 1. Ferdinánd, Felsőbüki Nagy Pál, Rohonczy Ignác) 3 Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (a továbbiakban: SL) (IV. B. 1401.a.) Sopron város levél­tára (Ű továbbiakban: Svlt) Sopron város 1922. évi közgyűlési jegyzőkönyve 45. k. az 1922. jan. 10-i díszközgyű­lés 5. pontja. 4 Soproni Napló 1919. jan. 26., febr. 2., febr. 9., febr. 16., márc. 2., márc. 9. 5 Ld.: Horváth 1991 10-11. 6 SL XIV. 98. Házi Jenő főlevéltáros irathagyatéka (ö továbbiakban: HJ fit. ih.) 12. d. Hajnal István levele Házi Jenőhöz, Budapest, 1931. febr. 15. Hajnal az MTA tagság ürügyén fogalmazta meg e sorokat. 7 Fogadtatásáról: Horváth 1993. 13. 8 A korszak történészképzéséről, történetírásáról: Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra — kulturált nemzet 1867—1987. BP. 1988., Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között In: Uő: A történelem ve­szedelmei. Bp. 1987. 321—355. Házi levelezésének kiterjedtségére: Vargané 1993. 33—50.

Next

/
Thumbnails
Contents