Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Kállay István: A bécsi Commissio mixta in civitatensibus / 61–67. o.

A bécsi Commissio mixta in civitatensibus 67 1847 decemberében kapták meg a városok Pest vármegyétől István nádor főispáni székfoglaló beszédét, „amit éljenzés között, szívesen vettek".

39 A másfélszázados beidegződés 1848-ban tovább hatott. 1848 áprilisában a népgyűlés már a felelős magyar minisztérium üdvözlésére menesztett egy héttagú küldöttséget, amelynek elnöke a főbíró volt, tagjai között pedig ott látjuk gróf Batthyány István városi polgárt is.

40 Összegezve az elmondottakat: 1724-től, a Magyar Királyi Helytartótanács felállításától megszűnt a Magyar Királyi Kamara addigi kizárólagos uralma. A helyzet bonyulultságát mutatja, hogy a Magyar Királyi Kancellária is igényelte a beleszólást a városok ügyeibe, mivel a királyi és bécsi udvari kamarai rendeletek rajta keresztül jutottak el a Magyar Királyi Kamarához. így városi ügyekben gyakorlatilag három kormányszék is intézkedhetett. Ennek a zavarnak a csökkentésére jött létre 1726—1733 között a bécsi kamara és a Magyar Királyi Kancellária bécsi közös városi bizottsága. A Commissio mixta in civitatensibus hatásköre minden városi ügyre kiterjedt: legfontosabb feladata a kormányszékek városi hatáskörének az elhatárolása volt. Beleszólt ezenkívül a legkülönbözőbb, néha aprónak tűnő kérdésbe is. Különös figyelmet fordított a tisztújításokra, a városokban folyt vizsgálatokra és az oda küldött királyi biztosok működésére, mindezzel a városok felügyeletének fontos szerve volt. 39 Uo. 1847. dec. 20. No 5088. 40 Uo. 1848. ápr. 18. No 1271.