Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Sárközi János: A gazdaság átalakulása és a levéltár / 33–37. o.

SÁRKÖZI JÁNOS A GAZDASÁG ÁTALAKULÁSA ÉS A LEVÉLTÁR TRANSFORMATION OF THE ECONOMY AND THE ARCHIVES: The idea of collecting the documents of economic organizations was first mentioned in Hungary during the 1930's. Suggestions were made for funding private archives and expanding the collection interests of public archives. Due to the socialist economic system, economic organizations passed into national ownership; therefore, the National Archives easily took over documents of lasting value. Between 1953 and 1961 there existed a Central Economic Archives, later he gereral archives took charge of the files of banks, companies and cooperations. After the 1989 political changes, private ownership appeared in the economy again. Privatization was in progress, and many large state-owned companies were liquidated. The Archives had to face the challenge of taking over large masses of archival papers. The Act on Archives and the Bankruptcy Act ensure that documents of real archival values shall be taken over by public archives. The central question of this takeover is selection, because the National Archives is already taking charge of over 13.000 running metres of economic records, and the holdings of local administration archives also exceed 23.000 running metres. A mindenkori társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális viszonyok, az említett területek jogi szabályozottsága, kijelöli a levéltár helyét a társadalomban, meghatározza szerepét-funkcióját a politikai és kulturális életben, a jog pedig — sajátos eszközrendszerével — napi cselekvési lehetőségének kereteit szabja meg. A levéltár, miközben az éppen aktuálisan fennálló koordináta-rendszerben él és működik, tevékenységével — azzal, hogy a történeti értékű dokumentumokat, irategyütteseket gyűjti, őrzi és a tudomány számára hozzáférhetővé teszi —- a kultúra korszakokat átívelő folyamába is belesimul, kapocsként múlt, jelen és jövő között. így van ez napjainkban is, és így van ez a gazdasági iratok gyűjtése tekintetében is. A magánlevéltárak — köztük a gazdasági levéltárak — helyzete hét évtizede rendezetlen — írta Szabó István a Levéltári Közlemények 1940—1941-es évfolyamában.

1 Rendezetlen volt, és a két világháború között mindvégig az is maradt, annak ellenére, hogy az 1910-es, méginkább a 30-as években többen — így Pleidell Ambrus, Varga Endre levéltárosok — felvetették a problémát, és a külföldi tapasztalatokra hivatkozva lehetséges megoldási javaslatokat is tettek,

2 mivel a magánvállalatokat, pénzintézeteket szinte semmi sem kötelezte arra, hogy az ügyintézésben már nem használt, ügyviteli értéküket vesztett, de történeti értékű irataikat megőrizzék vagy a közlevéltárnak átadják.

3 Valloták, hogy a hatósági levéltárakkal sok szempontból egyenértékű forrásanyag rejlik a nagy ipari és kereskedelmi vállalatok, pénz- és hitelintézetek, biztosítók, gazdasági 1 Szabó István: A magánlevéltárak ügye. Levéltári Közlemények [a továbbiakban: LK] 1940—1941. 76-105. 2 Pleidell Ambrus: Gazdasági Levéltárak. LK 1930/3—4. sz. 182—189.; Varga Endre: Annales d'Histoire Économique et Sociale Premiére-Deuxiéme Année, 1929—1930. (ismertetés), LK 1930/3—4. sz. 290—293.; Varga Endre: A gazdasági levéltárak Franciaországban. LK 1933/3—4. sz. 288—294. 3 Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után. LK 1954. 14—55. Benne lásd még az iratvédelem helyzete 1945—1954 között.