Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - KRÓNIKA - Az 1996. évi „Pro Archivo Regni-díj” átadása / 214 - Nyulásziné Straub Éva: Tudományos ülés a badeni egyezmény 70. évfordulóján / 214–216. o.

216 Krónika adássorozat második részét, a badeni egyezménynek a mindennapi életben történő megvalósulását bemutató témákat. ,,A két világháború közötti időszak osztrák—magyar külpolitikai kapcsolatai" című előadásában dr. Walter Rauscher az államközi kapcsolatok világháború utáni kialakulását vázolta, elemezve a Monarchia közös külügyi irányításának szétválasztását és az egymás közötti külképviseleti rendszer kiépítését. Külön kitért az Anschluss utáni magyar—osztrák viszonyra, amelyet véleménye szerint 1994-ig kevéssé érintett a német külpolitika. Dr. Manfréd Stoy a magyar történészeknek az Institut fíir österreichische Geschichtsforschungbeli képzéséről szólt. Részletesen ismertette a többször változó tantervet, valamint az intézetben képzett személyek tanulmányairól, bécsi működéséről készült feljegyzéseket. A dualizmus korában számos magyar tanár és levéltáros végzett az Institutban. Károlyi Árpád volt az első, aki e képzésben részesült, de számos neves történész-levéltáros bécsi tanulmányának tematikájával is megismerkedhettünk. A két világháború közötti időszakban már csak egy levéltáros, Csóka Lajos neve hangozhatott el a felsorolásban. Két előadás {dr. Rainer Egger és dr. Czigány István) foglalkozott a magyar hadilevéltári delegáció kialakulásával és a delegátusok tevékenységével egyrészt a két világháború között, másrészt a világháború alatt és után. A kezdetektől több főt delegáló Hadtörténeti Levéltár, s napjainkig szinte folyamatos képviselettel rendelekezett Bécsben, míg a polgári delegátus tevékenységét a hidegháború egy időre szüneteltetni kényszerítette. Dr. Fazekas István a magyar polgári delegátusok tevékenységét ismertette rövid mérleg készítésének szándékával mintegy zárszó gyanánt. Előadását megelőzte dr. Félix Tobler áttekintése a Burgenlandi Tartományi Levéltár és a magyar levéltárak 1921 óta kialakult kapcsolatairól. A Trianon után létrehozott Burgenland tartomány közigazgatásilag korábban három magyar megyéhez tartozott, így területének történeti forrásai e területi, illetve a győri Érseki Levéltárban találhatók. 1939-ig, a tartomány ismételt megszüntetéséig csak a kezdő lépések történtek meg egy közigazgatási levéltár megteremtésére. A tartomány második világháború utáni visszaállítása után került sor a levéltárügy tényleges szervezésére a tartományi könyvtárral együtt. A burgenlandi források őrzőhelyeit hivatalosan 1956 tavaszán kereste fel dr. Kari Auguszt Ernst, és ezzel megtörtént az első komoly lépés a kapcsolatfelvételre, amelynek eredménye kiadvány- és mikrofilmesére egyezmény lett. Levéltárügyről, tényleges levéltári kapcsolatokról azonban csak 1972 óta beszélhetünk, amikor is végleges elhelyezésre került a tartományi levéltári anyag. A tartományi levéltár/levéltárak kapcsolatrendszerét a badeni egyezmény nem érinti, nem szabályozza. Az elmondottak hathatósan bizonyítják, hogy a közös érdek, a források feltárása, feldolgozása, ha sokszor komoly nehézségek leküzdése árán is, de megteremtheti az együttműködést az érintett levéltárak között. Ezt az előadást követte dr. Leopold Auer ,,Das österreichisch—ungarische Archivabkommen als Modellfall archivalischer Staatennachfolger" című elméleti-elemző felszólalása. A proveniencia elvének elfogadását alapkőnek tekintve elemezte és értékelte a badeni egyezményt, valamint annak végrehajtását, rámutatva arra, hogy az eltelt 70 év bizonyította a badeni egyezmény alapelveinek helyességét, és így a jövőben felvetődő hasonló helyzetek megoldására követendő modellként felhasználható végrehajtását. Nyulásziné Straub Eva