Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - KRÓNIKA - A Magyar Országos Levéltár kutatási és kiadványkészítési koncepciója / 205–213. o.

210 Krónika C) Fő irányok 1. Segédletek Bár a segédletek nyilvántartási funkciója is fontos, alapvető cél a levéltárhasználók (kutatók) minél jobb tájékoztatása. Ennek a célnak érvényesülnie kell a publikálásra kerülő segédletek műfaji (típus, fajta) megválasztásában. A segédletek készítésénél figyelembe kell venni a nemzetközi levéltári szabvány, az ISAD/G ajánlásait. a/ Fond- és állagjegyzék A MOL teljes anyagáról készülő magas szintű segédlet kiadása fontos feladat. A jegyzék hagyományos formájú publikálása a jövőben kb. 10 évenként lesz célszerű, hiszen a számítógépes adatbázis teljessé és biztonságossá tétele esetén az on line lekérdezést is biztosítani lehet. b/ Ismertető leltárak Teljessé kell tenni az 1867 előtti központi kormányzati levéltárak ismertető leltározását. c/ Repertóriumok és egyéb középszintű segédletek Hosszabb távon a MOL teljes anyagáról kívánatos valamilyen középszintű segédlet megjelentetése. A rendezési és selejtezési munkákhoz is igazodva elsősorban a már elkészült, de kiadatlan segédleteket, majd a rendezés és selejtezés során elavuló segédletek átdolgozott, bővített változatát kell publikálni. Prioritás illeti meg az 1945 utáni lezárt fondok középszintű segédleteinek elkészítését és kiadását. Indokolt esetben több irategyüttesre kiterjedő tematikus segédletek is megjelentethetők. ál Darabszintű segédletek A levéltár különösen értékes, középszinten nem megfelelő információtartalommal segédletelhető irategyütteseiről darabszintű segédletet (jegyzék, lastrom, regeszta, katalógus) kell publikálni (pl. terv- és térképtár, MSZMP vezető testületei). E szinten is mód van több fondot átfogó tematikus segédletek kiadására. 2. Forráskiadványok Az irategyüttesekre épülő forráspublikációkra helyezendő a hangsúly, mert a levéltári profilnak, feladatkörnek leginkább ez felel meg. Tematikai forrásközlések készítését azonban nem lehet kizárni. Kiemelt feladatnak tekintjük a középkori forrásanyag kiadását (Zsigmond-kori regeszták, Decreta Regni Hungáriáé Árpád-kori kötete), a Mária Terézia-kori birtokviszonyokat bemutató munkálat befejezését és a magyar minisztertanács, valamint az MSZMP KB jegyzőkönyveinek megjelentetését. 3. Hatóság- és hivataltörténet A MOL elsősorban az általa őrzött regisztratúra jellegű iratok fondképzőinek történetével foglalkozik. Természetesen műveli az ún. szétesett regisztratúrák fondképzőinek, továbbá a köz- és magánigazgatás, a gazdaság szerveinek hivataltörténetét is. Mindez a feldolgozás különböző műfajaiban történhet (monográfia, lexikon).