Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - KRÓNIKA - A Magyar Országos Levéltár kutatási és kiadványkészítési koncepciója / 205–213. o.

Krónika 207 oklevelek, Kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, családi levéltárak), továbbá a Decreta Regni Hungáriáé, azaz a Mohács előtti törvények publikációja, amelyből 1992-ig az 1301 és 1457, valamint az 1458 és 1490 közötti időszakot felölelő két kötet látott napvilágot. Vontatottan haladt, másfél évtizede pedig szünetel az 1848 és 1919 közötti magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiadása: eddig csupán az 1848—49. az 1914—18. és az 1919. évi jegyzőkönyvek jelentek meg. A Magyarország történetének korjelző dokumentumai c. kiadvány munkálatai abbamaradtak. Sorozaton kívül jelent meg 13 forráspublikáció 24 kötetben. Ezek jobbára népszerűsítő munkák voltak, időben az 1918—1948-as időszakra korlátozódtak, s többnyire a Kossuth Könyvkiadó kiadásában kerültek a könyvpiacra. Az UMKL forráskiadási tevékenysége elé komoly gátakat emeltek a korabeli politikai, titokvédelmi korlátozások. Valamely forráscsoport teljes körű publikálása szóba sem jöhetett a rendszerváltozásig. Ennek fényében jó teljesítmény a Források a népi demokrácia történetébőt) c. sorozatban közzétett ún. ágazati, válogatott forrásokat tartalmazó 9 kötet. 4. Történeti statisztikai kiadványok 15 ilyen mű jelent meg 21 kötetben. Zömmel a KSH Könyvtárával közösen készültek, főleg a 60-as években. Feudalizmuskori témákat dolgoztak fel az 1961 és 1983 között kiadott Történeti Statisztikai Kötetek, Az OL és a KSH közösen jegyezte 1957 és 1959 között a Történeti Statisztikai Közleményeket, 1960 és 1968 között a Történeti Statisztikai Evkönyvet. Feltétlenül meg kell említeni az 1784—1787. évi első magyar népszámlálás feldolgozását és A történeti statisztika forrásai c. kötetet. Az Úrbéres birtokviszonyok Mária Terézia korában c. feldolgozás első kötete 1970-ben megjelent. Hosszú vajúdás után 1992-ben OTKA támogatásnak köszönhetően folytatódott a munkálat, s így remény van a további kötetek megjelenésére. 5. Hatóság- és hivataltörténet Ember Győző 1946-ban megjelent újkori közigazgatástörténeti műve tekinthető a Magyar Országos Levéltár Kiadványai III. sz. kiadványsorozata nyitányának. 1968 után további 10 kötet látott napvilágot, amelyek zömmel az 1867 előtti kormányszervek hivataltörténetét dolgozták fel. Néhány egyéb szervtípus is szerepel a sorozatban (nagybirtok, városi önkormányzat). Az UMKL — a Levéltári Szemlében és egyéb publikációkban megjelent közléseken túl — az 1945 utáni magyar közigazgatás történetének lexikális jellegű feldolgozását tűzte ki célul. 1985-ben jelent meg az 1944 és 1950 között működött központi és helyi állami szerveket, 1988-ban az 1950 és 1970 közötti tanácsigazgatás szerveit tartalmazó kötet, végül 1994-ben az 1950—1970 között működött központi állami szervek feldolgozása. A Módszertani osztály sokszorosításban adta ki a tanácsi szakigazgatási szervek működésének, szervezetének és hatáskörének alakulása 1950—1970, ül. 1971—1984 c. két kiadványt. 6. Történeti forrástudománvok Bölöny József archontológiája (Magyarország kormányai) és Bogdán István három mértéktörténeti munkája jelent meg a Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok c. sorozatban. Sorozaton kívüli kiadvány Réti László két pecséttani kötete, amelyek az 1919. évi tanácsköztársaság pecsétjeit dolgozták fel. Az OL Forrástudományi segédletek c. sokszorosított sorozatában jelent meg Székely Vera 3 füzete (dualizmuskori minisztériumi archontológia), ill. Köblös József középkori egyházi archontológiai munkája.