Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Géczi Lajos: Kelet és Nyugat között. (Történelmi tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére.) Szerk.: Koszta László. Szeged, 1995. / 176–177. o.

Irodalom Y71 H. Tóth Imre a Metód-legenda Metód érsek és az , ,ugor király" találkozójára vonatkozó helyet teszi vizsgálat tárgyává. Hajnóczi Gábor León Battista Alberti festészetről (Della Pittura ~ De Pictura) készült értekezésének az építész Filippo Brunelleschinek szóló ajánlását elemzi. Jánosi Mónika a Gregoriánczi-kódexben található bírósági döntvényeket és szokásjogi feljegyzéseket ismerteti. Kordé Zoltán a székelyek, őrök és lövők közötti összefüggéseket vizsgálva a székelyek eredetére keres választ. Koszta László a püspöki székhely, Pécs fejlődését és vonzáskörzetét vizsgálja a XIV. század közepéig. Kosztolnyik Zoltán angol nyelvű tanulmányában III. András trónra kerüléséhez fűz megjegyzéseket. Kovács László a székesfehérvár-bikaszigeti A. sír kétélű kardját vizsgálva az ott eltemetettél előkelő rusz harcosnak minősíti. Kubinyi András a Jagelló-kori királyi udvar életét mutatja be. Lele József Szulejmán szultán 1541. évi magyarországi döntéseit elemzi. Makk Ferenc Györffy Györggyel vitatkozva veti el Csaba és Alpár vezérek X. századi létét. Marosi Ernő Közép-Kelet-Európa fogalmát a középkori művészet történetével összefüggésben vizsgálja. Olajos Teréz a magyar bizantinológia XX. századi történetét és helyzetét ismerteti a korábbi századokra is visszatekintve. Petrovics István egy oklevéltöredéket elemezve világít rá a Temesvár és Nagyszeben közötti ellentétekre és vizsgálja Boldizsár temesi alispán tevékenységét. Rokay Péter a 110. krónikafejezet szerkezetéhez fűz megjegyzéseket. Róna-Tas András Árpád egyik, Bíborbanszületett Konstantin művében előforduló dédunokája (Tarmacsu ~ Termacsu ~ Termecsü) nevének megállapítására tesz kísérletet. Sebők Ferenc Fraknói Vilmosnak a Jagelló-kor kutatásában betöltött szerepét vizsgálja. Szádeczky-Kardoss Samu a Marcus Aurelius korabeli szolgaszökéseket elemzi. Szakály Ferenc Szeged török uralom alá kerülésének történetéhez fűz megjegyzéseket, kiegészítve a város monográfiájában általa korábban írtakat. Tóth Sándor László az etelközi magyar törzsek szállásterületeinek elkülönítésére tesz kísérletet. Trogmayer Ottó a szeri ásatások során előkerült övcsattöredék alapján egy francia jelenlétét valószínűsíti a monostor 1200—1240 közötti átépítésének időszakában. Zsoldos Attila a rokonsági jogok érvényesülését elemzi a várjobbágyok birtoklásában a XIII. század időszakában. A kötet végén Kristó Gyula szakirodalmi munkásságának 1995. április 30-ával zárt válogatott bibliográfiája található. Géczi Lajos