Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Marjanucz László: Szeged története. 3. k. 1., 2. rész. 1849–1919. Szerk.: Gaál Endre. Szeged, 1991. / 155–159. o.

IRODALOM SZEGED TÖRTÉNETE 3. kötet — 1., 2. rész 1849-1919 Szerkesztette: GAÁL ENDRE Szeged, Somogyi Könyvtár, 1991. 1214 p. A „Szeged története" sorozatot nyugodtan nevezhetjük a hazai történeti kutatás egyik nagyszabású vállalkozásának, mind a „megmozgataott" tudósok száma, mind a feltárt új anyag mennyisége és minősége tekintetében. Gaál Endre személyében a város történetét alaposan ismerő, a levéltári kutatómunka koordinálásában nagy tapasztalatokkal rendelkező kötetszerkesztő irányította a tudományos munkálatokat. A 3. kötet megjelenését jó évtizedes kutatás előzte meg, amelynek során nagyon széles körben feltárták a város történetére vonatkozó legfontosabb forrásokat. Ebből a hatalmas információ mennyiségből, csak a szerkesztő által legfontosabbnak ítélt részek kerülhettek bele a kötetbe. Maga a szerkesztő figyelmeztet az előszóban, hogy bár széles problémakört tárgyal a monográfia, maradhattak fel nem dolgozott területek. Ezért munkáját nem is tekinti lezártnak, hanem inkább további tudományos erőfeszítésre inspirálónak. Minden monográfiának alapvető műfaji szabálya, hogy szerkezete, alapvető megközelítési szempontjai révén egységes folyamatként ábrázolják a múltat. Gaál Endre kötetszerkesztőnek különösen három problémával kellett szembenéznie: 1.) Az általa szerkesztett kötet egy sorozat része, s mint ilyennek, úgy a periodizáció mint a fejezetek tartalmi tagozódása kérdésében igazodnia kellett a sorozatterv minél nagyobb egysége irányába. 2.) Nagy tudományos apparátust kellett átfognia, melyben mindenki egyénileg kutatott, így fennállhatott az egyéni nézőponton, módszeren alapuló tanulmányi sokszínűség veszélye, azaz mozaikszerűség. 3.) Az újkorral foglalkozó valamennyi történész szembenéz azzal a „kellemes gonddal", hogy a források területén meg kell küzdeni a bőség zavarával. Tehát a teljeskörű feldolgozás lehetetlenségének a biztos tudatában kellett a forrásokat kiválogatni, csoportosítani. Ehhez a szerkesztő felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a népes szerzői gárdának. A fenti problémák érzékeltetésére álljanak itt a könyv mennyiségi mutatói: közel 55 szerzői ívű terjedelmen (kb. 1200 oldal) 19 szerző osztozik. A tartalmi beosztásból látható, hogy a kronologikus szakaszolást és a nagy, átfogó témák körüli csoportosítást vegyesen alkalmazza a szerző, Szeged történeti sajátosságaihoz