Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Kállay István: Városi tulajdon-nyilvántartás / 67–84. o.
Városi tulajdon-nyilvántartás 79 A becsűpénzt nem a becsült ingatlan értéke, hanem száma után a következőképpen szedték: egy ingatlan 3 Ft, kettő 6 Ft, három-négy 12 Ft, öt 15 Ft és öt-hat 24 Ft. 88 A becslést már a XVIII. században polgári kőműves- és ácsmesterek, valamint tanácsi megbízottak végezték (1733). A magyar királyi kamara 1829. évi utasítása után a tanács tíz polgárt esketett fel a becslések elvégzésére. Ezek közül azonban többen távol laktak, mások megöregedtek vagy meghaltak, ezért 1833-ban újakat rendeltek. E munkában előnyben részesültek azok a személyek, akik a belterületen laktak, és így az ottani földeket és réteket jobban ismerték. 89 A kiküldött és felesketett becsüsök a tanácstól kapták meg, hogy hol és mikor kell becsülniük. Ezt általában két mester (egy kőműves és egy ács) végezte. Becsűlevelet állítottak ki, amelyben feltüntették a tulajdonost, az ingatlant (mindig számmal azonosítva), valamint a kőműves és az ácsmunka szerint részletezett becsült értéket. A levelet mindketten aláírták, ezt vezették be azután a becsűkönyvbe. A szőlők becsűjét a hegymesterek végezték. 90 1832-ben a városlakók panaszt tettek a magas becslési díjak miatt. A tanács ezért úgy intézkedett, hogy a házat, a szőlőt, a házhoz tartozó minden földet, rétet és kukoricaföldet külön-külön kell megbecsülni, és mindet külön levélre írni és így bejegyezni. Egy bejegyzés díja ettől kezdve 24 kr lett. A kiküldött kőműves- és ácsmesterek fejenként a nagyobb ház után 1 Ft-ot, a külvárosi (vályog-), legfeljebb négyszobás ház után 30 kr napibért kaptak. A szőlőbecsüsök bére 2 Ft. Egy föld és rét után a két becsüs együtt 24 kr-t kapott. 91 1848 januárjától a birtok-bizonyítványokba és becsűlevelekbe beírták a birtok (adó-) osztályát és a szomszédok nevét is. 92 A becsűkönyv a várostörténet igen értékes és gazdag forrása. Megismerhetjük belőle a nevezetes házakat és személyeket. Megtudhatjuk pl., hogy a fehérvári Pelikán fogadó, amelyben Petőfi is játszott, emeleti utcai részén 9, udvari részén 19, a földszinten 6 utcai és 22 udvari szobából állt. A Theater Gallerie asztalosmunkáit 1840-ben 1419 Ft-ra becsülték. 1832-ben értékelték Szekju Mihály szőlőjét, 1845-ben Vörösmarty Zsigmond házát. Többször szerepel a fehérvári becsűkönyvben az Ybl-család. 93 Az 1723 :CVH. te. és Őfelsége, más országainak és tartományainak a hasonlatosságára, elrendelte, hogy bárki részéről, bárhol kötendő adósságoknak a bejegyzése és betáblázása azokban a megyékben és városokban történjék, és minél előbb állandósuljon, amelyekben az adósoknak teher alá veendő javai feküsznek. Jászai Pál és Kelemen Imre szerint az intabulatiónak a városokban az egész tanács előtt kellett történnie. Az adósságlevelet a városi bíróság előtt kellett praesentálni és a bírósági jegyzőkönyvbe bejegyezni (intabulieren oder vormerken). Erről hiteles bizonyítványt adtak, miáltal a hitelező az adós vagyonára nyilvános zálogolási jogot (öffentliches Pfandrecht) nyert. 94 Mindez a betáblázási könyvben történt (Intabulations-buch, liber intabulationum). Ez tulajdonképpen a telekkönyv teherlapját (Lastenblati) helyettesítette, mivel abban nem hagytak helyet a terhelés feljegyzésére. Ezt mutatja, hogy azokban a városokban, ahol betáblázási könyvet vezettek, azt 1853 után is tovább vezették a terhelés nyilvántartására. 95 Betáblázási könyvet a legtöbb városban vezettek. Pozsonyban protocollum actionalenak nevezték. Magyaróvár az intabulatióért forintonként fél tallér bírói díjat és negyed tal88 Liber aestimationum 1829—1856. alapján készült összeállítás. 89 Protocollum sessionale 1733. dec. 4., 1833. dec. 2. No 2320., Liber aestimationum 1833. nov. 30. 90 Liber aestimationum 1829—1856 alapján. 91 Protocollum sessionale 1832. máj. 28. No 1053., jún. 18. No 1209. 92 Uo. 1848. jan. 21. No 256. 93 Liber aestimationum 1840. márc. 28., 1832. jún. 18., 1845. nov. 7. 94 Kelemen 1818. III. 1207., Jászai 1839. 44. 95 Wenzel 1885. II. 69-70., 138.