Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége (XVI—XVII. század.) 51 Az uralkodó széles jogkörrel rendelkezett a városok adóztatásánál. A városi cenzus vitathatatlanul felségjövedelemnek minősült, a városi taxánál is az okozott nehézséget, hogy csak országgyűlések alkalmával lehetett kivetni, akkor azonban meglehetősen nagy összegben. Amint láttuk, a bécsi kormányzat erősen támaszkodott a városi adózásra. A bécsi udvar 1670 után az abszolutizmusra jellemző adórendszert igyekezett bevezetni Magyarországon. Az adót rendeletekkel vetette ki, és az adó összegét hatalmas mértékben felemelte. Az adóigazgatásban a kamarák játszották a központi szerepet, s ez növelte a tevékenységükkel kapcsolatos nagy ellenszenvet. A guberniumi korszak nem vette figyelembe a lakosság reális adózóképességét, s azt sem, hogy az ország gazdasági helyzete abban az időben nem volt alkalmas a fejedelmi abszolutizmus adórendszerének meghonosítására. Az 1670-ben bevezetett adóigazgatás ugyan 1680-ban megszűnt, de a császári katonaság állandó jelenléte nem törvényes keretek között továbbra is kikényszerítette a rendszeres porciót és a lakosságra nehezedő egyéb szolgáltatásokat.