Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

36 Nagy István származik a kamarahaszna, illetve a vele együtt beszedett subsidium magyar elnevezése, a rovásadó. A rovókat a király nevezte ki, de akadt olyan eset, amikor a kamara küldte ki őket. Megbízatásuk ideiglenes volt, arra az időre szólt, amíg az egy-egy országgyűlésen megszavazott adót, rendszerint két részletben, behajtották. Kinevezésükhöz a kamara véleménye szolgált alapul, a kamara azonban figyelembe vette a megyék kívánságait és igényeit is. A megyék ragaszkodtak ahhoz, hogy a rovó lehetőleg megyei birtokos nemes, sőt megyei tisztviselő legyen. Ezt ugyan a kamara nem vette szívesen a rovói és a megyei tisztség összeférhetetlensége miatt, mégis beleegyezett a birtokos nemesek, esetleg megyei tisztségviselők (pl. alispánok) jelölésébe, mert az adóbehajtásnál fontosak voltak a helyi ismeretek, azonkívül a birtokos nemesek vagyonukkal biztosítékot, óvadékot is nyújtottak az adóösszegek kezeléséhez. A rovó esküt a kamara és az illetékes megye előtt tett.

37 Utasítást a magyar kamarától kapott. Az utasítás összeállításánál a kamarának figyelembe kellett vennie az országgyűlésnek az adóüggyel, adóösszeírással kapcsolatos határozatait (törvénycikkeit).

38 A rovó munkáját a megyei hatóságokkal együttműködve végezte. Működéséhez segítséget kellett nyújtania az alispánnak és a szolgabíráknak. A rovó mellé a megyei közgyűlés egy esküdtet küldött ki, aki nemcsak segítette, hanem ellenőrizte is a rovói munkát.

39 A rovó legfontosabb teendője az adóösszeírás, nevezetesen az adózó porták összeszámlálása volt.

40 Az összeírás megtörténte, helyesbítése és megyei jóváhagyása után az adót többnyire maguk a földesurak (falvakban a bírák) szedették be, s adták át az így begyűlt összeget a rovónak, egyben megindokolták az esetleges hátralékokat is. A rovó feladata volt az adóhátralékok behajtásának sürgetése.

41 A rovókhoz intézett kamarai levelek, rendeletek segítségével bepillanthatunk a rovok változatos munkájába. A rovok részére kiadott szolgálati utasítás szerint a kamara rendelte el, hogy a rovok a kamarai központhoz vagy máshová (pl. egy végvár részére) küldjék a begyűjtött adóösszeget. A Borsod megyei dicatornak pl. 1554-ben meghagyták, hogy a begyűlt subsidiumot az egri vár számvevőjének adja át.

42 Gyakoriak az olyan rendeletek, amelyek a számadások elkészítésére és benyújtására szólították fel a rovókat. A kamara dönthette el, hogy havonként vagy negyedévenként számoltatja el őket.

43 A rovó az adóval kapcsolatos teendőkön kívül egyéb kamarai ügyek elintézésére is utasítást kaphatott, kiküldhették pl. birtokvizsgálatra, birtokok lefoglalására, vagy más vizsgálatokra is. A rovó magasabb kamarai tisztségeket is elnyerhetett, de nyitva volt előtte a megyei tisztviselői pálya is.

44 A rovó működésének az volt a feltétele, hogy az országgyűlés az adó behajtásával a kamarát bízza meg. Lehetett ez a megbízás — főleg akkor, amikor az adót a kamara és a rendi 37 Ember Gy.: i. m. 234—235.; a kamarai rovó kiküldésére: E 21. Ben. res. 1539. febr. 1., E 15. Exp. cam. 1564. márc. 9. (29. fol.) 38 E 15. Exp. cam. 1564. jún. 6. (163. fol.) A kamara kifejti egy adóösszeírási panasszal kapcsolatosan, hogy a dicatoroknak az országgyűlési artikulusokkal ellenkező utasítást nem adhat. 39 Ember Gy.: i. m. 235—36. 40 Az adóösszeírás elkészítése a Mohács utáni zavaros időkben azért sem volt könnyű feladat, mert a földesurak, várkapitányok nem tették lehetővé az összeírást, hanem az adót önkényesen szedték be. A rovok összeírói munkájában csak a XVI. sz. II. felében javultak a viszonyok (lásd: Acsády I.: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt 54.). Nemcsak a földesurak, hanem a megye is gátolta az adózás intenzívebbé tételét (vö. Juhász L.: A porta története, 1526—1648. Bp., 1936. 35.) 41 Az adóösszegek felküldésére, a hátralékok behajtására vonatkozó adatokat lásd az E 15. Expeditiones camerales című iratállagban. 42 E 15. Exp. cam. 1554. szept. 25. 43 E 21. Ben. res. 1566. jún. 18. 547. k. 95—96. fol. Királyi rendelet a rovói számadások ellenőrzésére, E 15. Exp. cam. 1568. szept. 23. II. félév. 151. sz., 1577. szept. 17, 1579. febr. 13., 1586. febr. 21. Kamarai rendeletek a számadások benyújtására. 44 E 15. Exp. cam. 1579. ápr. 6., 1586. ápr. 10. No 10., 1586. ápr. 21. No 48.